Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében

Kós Károly

  • 1883-1977 (Temesvár-Kolozsvár)
  • eredeti neve: Kosch Károly (volt Koósnak is írva)
  • építész, író, költő, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus -> polihisztor (Erdély „mindenese”)
  • családi háttere
    • apja: szász származású postatisztviselő, anyja: francia-osztrák származás Sidonia Sivet
    • három lánytestvér
    • német felmenői miatt először evangélikusnak keresztelték, később átlép a református felekezetbe
  • tanulmányai
    • középiskola: kolozsvári Református Kollégium (érettségi: 1901)
    • felsőoktatás: budapesti József Nádor Műegyetem mérnöki, majd építész szak (építészmérnöki diploma: 1907)
  • építészete
    • kezdő építészként több építészeti irodában dolgozott
    • Székelyföld építészetét tanulmányozta
    • szakít a századforduló divatos építészeti irányzatával, a szecesszióval
    • népi építészet
    • természetközeliség: a természet által felkínált anyagok, kerüli az egyenes, szögletes formákat, a természet finom vonalait veszi fel
    • szerves építészet első alakja
    • fontos, hogy az építmény beilleszkedjen a természetbe
    • terveiben főleg a kalotaszegi (tájegység Romániában) népi architektúra és az erdélyi népművészet és történelmi népművészeti emlékek motívumait használja fel -> nép építkezés szelleme
    • elismert építészként számos fontos megbízást kapott (pl.: a pesti Állatkert épületeinek egy része tervei alapján épültek, 1916- VI. Károly koronázási ünnepségének díszlete)
    • tiszteletére december 16.-a (születésnapja) a magyar építészet napja
  • saját családja
    • 1910 felépíti saját házát Sztánán (kis erdélyi falu) -> Varjúvárnak nevezi (1944-ben románok kifosztják otthonát, Kolozsvárra menekülnek)
    • feleségül veszi Balázs Idát (egy közeli falu református lelkészének lánya)
    • 4 gyermek 
      • 1912 – Kós Balázs mezőgazdasági szakíró, szerkesztő
      • 1914 – Kós András szobrászművész
      • 1916 – Koós Zsófia színésznő
      • 1919 – ifj. Kós Károly néprajzkutató, író
    • Kalotaszeget úgymond szülőföldjének választotta (élete meghatározó helyszíne, műveiben is megjelenik) („hiszem, hogy Erdélyben nagyobb szükség lesz rám)
  • közéleti tevékenységei
    • 1919 megalakította a Kalotaszegi Köztársaságot
    • 1924 írótársaival megalapította az erdélyi írók önálló könyvkiadó vállalatát -> Erdélyi Szépmíves Céh, 1944-ig tartott) (3. kiadványa a Varju nemzetség – 1925)
    • folyóiratokat, lapokat alapít (pl.: 1912-Kalotaszeg, 1922-Vasárnap, Erdélyi Helikon szerkesztője)
    • 1921 – alapító tagja az Erdélyi Néppártnak
    • a 2. vh. után a Magyar Népi Szövetség Kolozs megyei elnöke
    • 1946-48 nemzetgyűlési képviselő
    • 1940-től a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán mezőgazdasági építészetet tanított, és később az iskola dékánja is lett
  • elismerő kitüntetések: 9 db (1938 – Országépítő c. regényéért Baumgarten-díj)
  • emlékére
    • országszerte és határon túl is rengeteg iskola és intézmény viseli nevét
    • Budapesten sétány és tér
    • Kós Károly-dír, alapítvány, egyesület
    • számos emlékmű, emléktábla, utca
  • erdélyi öntudat
    • 1921 – Kiáltó szó c. röpirata
      • trianon utáni román állami berendezkedés elől menekülő erdélyi lakossággal szembeni irat
      • az új helyzetre reagál
      • meghirdeti a transzilvanizmust
        • Románián belül kulturális önállósággal rendelkező erdélyiség gondolata
        • úgy látja, a megbékélés a megoldás, a tolerancia, az erdélyi magyar, szász és román együttélés
      • elutasítja a passzivitást, a menekülést
      • politikai cselekvésre hívja fel a kissebségbe került erdélyi magyarságot
  • utóélete
    • Raul Sorban román művészettörténész, aki ráadásul Kós ajánlásával került be a Ferenc József Tudományegyetemre tanársegédnek, Károly halála után (1983) nacionalizmussal vádolta meg 
    • „hadjárat” indul Kós ellen Erdélyben: írásait a tankönyvekben leragasztották, műveit betiltották, emlékműveit eltávolították, sírját meggyalázták
    • írók tiltakoznak, de nem ünnepelhetik meg születésének 100. évfordulóját
    • Erdélyben csak 1990 után idézhették újra nevét, újra megalakul az 1944-ben bezárt Erdélyi Szépmíves Céh könyvkiadó Kolozsvárott

Varju nemzetség

  • 1925-ben jelet meg saját könyvkiadója (Erdélyi Szépmíves Céh) 3. köteteként
  • krónikás regény (alcímként meg is jelenik ez a műfajmeghatározás)
    • egy kor történelmi eseményeit elmesélő történet
    • jelen esetben konkrét, fiktív szereplők életén keresztül
    • itt nem elsőrangú a történelmi eseményekbe való mély betekintés, hanem a kalotaszegi táj és az ott élő emberek harmóniájának való feltárása
  • a Varju család öt generációját mutatja be
  • 2 konfliktusszál
    • Varju Gáspár <--> Maksai László (mindketten Basa Annát szeretik)
    • történelmi harc (erdélyi fejedelemségért)
  • időkezelés
    • Bethlen Gábor fejedelemségeinek utolsó éveitól II. Rákóczi György haláláig (1629-60)
    • évek múlását az évszakok jellegzetes tájaival érzékelteti
    • balladai szerkezet: egymás után időrendben elhelyezett eseményekből áll
    • nagy időbeli ugrások, még a mondatok között is néha évek telnek el
    • a regény az időtlen időt ábrázolja, az emberi lét folyamatos megújulását (generációk), létezés csodáját, örömeit és tragédiáinak körforgását
    • az emberek születnek, szeretnek, szenvednek, meghalnak -> élet rendje, természet parancsa
  • helyszínek
    • Kalotaszeg falvai, városok
    • Monostor (mai Magyargyerőmonostor), tőle másfél órára lóháton a „hegy”, Pojána
    • a történelmi események ezen térség nagyobb városaiban zajlik (Gyalu, Kolozsvár, Várad, Szamosújvár)
    • természetközeliség -> hegyek, havasok, erdőségek
  • elbeszélői nézőpont
    • mindentudó
    • alig foglal állást, inkább a stílussal, az ábrázolás nyelvi szépségével jelzi rokonszenvét
    • kevés belső monológ, párbeszédeken és a szereplők gesztusainak leírásával jellemzi hőseit
  • ember és a természet
    • az ember alkalmazkodik a természethez (évszaki viszontagságok, domborzati nehézségek, erdei lények)
    • összhang az ember és a természet közt
    • gyakori tájleírások -> kifejezik a szereplők hangulatát
  • szereplők
    • Varju nemzetség
      • mindvégig hűségesek szülőföldjükhöz, eszükbe sem jut elmenni (szinte genetikai ez a hűség)
      • különcök (ironikusan bolondnak nevezi őket a szerző), sosem azt csinálják mint a többi ember (Trianon miatt menekülés, mint sokan <--> hűség)
      • minden hanyatlás és pusztulás után hajlandóak újrakezdeni a Pojánán, mint Kós Erdélyben
      • a Varju család őse
        • nevét nem tudjuk
        • aranycsináló
        • könyveket eszközöket vitt fel a Pojánára, ahol élt, ott tűnt el nyomtalanul -> feltételezett kincs eredete
      • Varju Miklós
        • János apja, Gáspár nagyapja
        • mulatós ember, nem spórolt
        • halálos ágyán mondja el fiának a kincs feltétezett létezését, és adja oda neki a titkos jelekkel írt könyvet, amit a hegyen talált
      • Varju János
        • Miklós fia, Gáspár apja
        • Kós részben magáról mintázta -> építkezés, „hosszú, sovány, madárorcájú, lógó bajusszal és apró kék szemmel”
      • Varju Gáspár
        • rá helyeződik az 5 Varju közül a legnagyobb hangsúly
        • apjával együtt ők kapják a legrészletesebb leírást
        • a táncmulatságok kiközösített lányt, Vitéz Ilonát veszi feleségül
      • Varju Gyurka és Jankó
        • Gáspár és Ilona gyermekei
    • Ilia
      • néző-ember
    • Maksai László
      • székely hadnagy
      • Gáspár szerelmi riválisa
      • politikai ellenfele a Varju családnak (Maksai: Rákóczi, Varju: Bethlen)
    • Basa család
      • Basa Tamás
        • Varju János keresztapja
      • Basa Anna
        • vonzódik Gáspárhoz, de Maksai udvarlását fogadja el
    • Maksai és Varju konfliktusa
      • Gáspár generációjánál alakul ki (szerelmi és politikai nézeteltérések)
      • a következő generációban folytatódik, de a megbékéléshez vezet
        • gyermekeik egymásba szeretnek (Varju Jankó ^Maksai Kata)
        • együtt szednek virágot a Pojánán, melyet megbékéléssel néz a két anya, Basa Anna és vitéz Ilona (természeti harmónia)
  • motívumok
    • hegy, Pojána -> panteista motívum: a hegy alakítja az emberek jellemét, formálja sorsukat, ítélkezik, igazságot szolgáltat
      • a táj igazi részévé válik a történetnek, sokszor Kós az „aki” vonatkozó névmással hivatkozik természeti elemekre („…vajon felleges-e az Öreghavas hármas orma, aki pedig a monostori kapuból egészen jól látszik”)
    • varjú
      • metonimikusan Gáspárt jelenti
      • Gáspár nevelte, Anna szerelmi zálogként kéri
      • Anna elengedi Gáspárral együtt, amit szinte rögtön megbán)
    • Varju János és Gáspár által felépített birtok
      • központi helyszín a szereplők számára (Gáspár ás Maksai halála, gyermek születése)
    • évszakok időjárása
      • az időjárás a szereplők hangulatának allegóriája („Kisanna vidám volt, mint a napsugaras nyár maga.”)
    • hűség és megmaradás 
      • az ember alkalmazkodik a természethez, hű hozzá
      • a Pojánán többször felépülő ház a hűség és a megmaradás jelképe
        • jelképesen azonos Kós Károly sztánai lakóházával 
        • elzártan a falutól, természet közepén -> mégis kulcsfontosságú, központi helyszín
      • történelmi regények
        • 2 korszakot kapcsol össze -> megidézett történelmi kor és a megírás korának jelenére is vonatkozik
        • 17. sz. Erdély -> tatár járás és török hatás megpecsételte sorsát, elveszett a hadsereg, fejedelemségek egymást váltják 
        • 1920 Trianon -> történelmi Mo. részeként elvesztett Erdély
        • Erdély önmagában érték, Románián belül kell őrizni, védeni
        • (Kiáltó szó) -> Erdélyben való hit és a hűségre való buzdítás
        • Erdély a 17. sz.-ban és Trianon után politikailag elveszett, de lélektani, erkölcsi értelemben nem, mert a táj és a haza örök
        • Erdély megmarad, amíg fiai hűségesek hozzá (ezt gyakorolják a Varju nemzetség tagjai újra és újra)
Szerző
Lupa Angelika
Forrás
tankönyv, internet, saját tudásanyag, órai jegyzetek

Tartalom jelentése

Ha bármi problémát észlelsz a(z) "Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében" című tartalommal kapcsolatban, kérlek az alábbi hivatkozásra kattintva jelezd felénk! Köszönjük!