„A képlet általában megdöbbentően, sőt gyanúsan egyszerű: egy ember egyik napról a másikra abszurd és számára teljesen érthetetlen módon kiszakíttatik normális, megszokott életéből, és egy idegen felsőbbség, egy titokzatos mechanizmus hatalmába kerül, amely – valamilyen ismeretlen és felderíthetetlen logika szerint működve – könyörtelenül üldözi, bünteti, elpusztítja, anélkül, hogy valaha is kiderülne, miért.”
(Halász Előd)
-
A 20. század irodalmának jelentős újítója, sokat vitatott alkotója Franz Kafka, aki egy zsidó család gyermekeként Prágában született és élt, német nyelven alkotott. Származása, betegsége, érzékenysége és kora egyaránt hozzájárult Kafka elszigeteltségéből fakadó szorongásához.
-
1912 Kafka pályáján a nagy áttörés éve. Ekkor született leghíresebb műve Az átváltozás is. Életében öt kötete jelent meg, de csak a második világháború után került az irodalmi érdeklődés középpontjába.
-
Két világ rajzolódik ki műveiben: egyik a reális, aprólékos gondossággal megrajzolt világ, a másik egy félelmetes, nyomasztó világ, melyben megdöbbentő lehetetlenségek történnek. Ugyanakkor ezt az abszurd világot is úgy írja le, mintha a legtisztább realitás lenne.
-
Kafka más műveiben is előfordulnak pontosan nem meghatározott fajtájú állati lények. Hogy miért teremt ilyen lényeket, azt mintha indokolná egy barátjának írt levélben: ahelyett, hogy íróasztalához ment volna, „elbújtam inkább a dívány alatt, és még most is ott vagyok.”
-
Gregor Samsa sok szempontból emlékeztet Kafkára: erre utal egyrészt a Samsa-Kafka név hasonló hangzása, felnőtt férfi létére mindkettő teljes érzelmi függőségben él együtt családjával. Kafkának három húga volt, a legifjabbhoz hasonló érzés fűzte, mint Gregort a húgához.
-
A történet jellegzetesen kafkai, egy reggel valaki arra ébred, hogy más állapotban találja magát, mint amikor elaludt: „Amikor egy reggel Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt, szörnyű féreggé változva találta magát ágyában.” Ez a változás az egyetlen abszurd elem a novellában, minden más valószerű. Az első néhány oldalon keresztül Kafka meggyőz bennünket arról, hogy ez az átváltozás értelmetlen, váratlan, ugyanakkor végleges és visszavonhatatlan.
-
Feszültséget érezhetünk az átváltozott Samsa és a változatlanul maradt környezete között. Szobája mintegy börtöne lesz, ahol Gregor mindenkitől és mindentől elidegenedve, magára maradva éli bogárlétét.
-
Arról nem tudunk meg semmit, milyen bogárrá változott Samsa. Mikor 1915-ben önálló füzetként megjelent Az átváltozás, Kafka tiltakozott az ellen, hogy a címlaptervező megpróbálja lerajzolni. Az író részletes leírást ad a bogárról, de mégsem tudjuk, milyen is pontosan, egymásnak ellentmondó adatokat ismerünk meg: Gregor be szokott bújni a kanapé alá, bár alig fér el alatta, máskor a mennyezeten lóg boldogan, míg le nem pottyan, egy másik alkalommal viszont egy hozzádobott alma súlyosan megsebesíti.
-
Gregor ebben a groteszk helyzetben is igyekszik hivatali főnöke jóindulatát megőrizni, az izgatja, mit szól majd főnöke ahhoz, hogy lekéste az ötórás vonatot.
-
Samsa bogárként egyre emberibb lesz, lelkileg magára talál. Emberibb, mint amilyen emberalakban volt. A család fokozatosan lemond Gregorról, hiszen már alkalmatlan az üzleti életre, a család szempontjából haszontalan, szörnyszülött.
-
A cím egyértelmű utalás Ovidius Átváltozások című művére, ahol az átváltozás mindig egyértelmű isteni akarat következménye, Kafkánál azonban hiányzik az átváltozásnak az oka, s végig ismeretlen marad, olyan, mintha a novella elején lenne a csattanó.
-
Átváltozás van a nézőpontban is, eleinte Gregor szemszögéből látjuk az eseményeket, ezért érezzük úgy, hogy az átváltozás az ő válságának a kivetülése. Később a család szemszöge kerül előtérbe, Gregor egyre inkább bogár, de megőriz valamit emberi mivoltából is: szereti a zenét.
-
Egyértelművé válik, hogy pusztulnia kell, aminek eredményeként visszaáll a harmónia, a család fellélegezhet, kirándulni megy.
-
Értelmezési lehetőségek:
-
A novella példázat az elidegenedésről, az eldologiasodásról, ez a világ féreggé változtatja az embert. A féreglét kényszeríti Gregort arra, hogy életével számot vessen. Felismeri élete időlegességét, s ezen keresztül megpillantja az élet teljességét (zene), és felemelkedik (felmászik a plafonra). Klasszikus regénymegoldásokat idéz az ablakon besugárzó fény is Samsa halála reggelén.
-
A főhős neve beszélő név, a Samsa jelentése „egyedül lévő”, „magának való”. Gregor és az apja viszonya meglehetősen érdekes, Gregor átvette a családfő szerepét, féreggé válása után azonban az apja öli meg, így szerzi vissza a családfő szerepét. Gregor a szenvedés és az önmagával való szembenézés után meg tud békélni önmagával és környezetével.
-
Az átváltozás klasszikus felépítésű novella. Mivel a helyszín zárt, a figyelem az emberi kapcsolatokra tud irányulni. Fontos szerepe van az ablaknak mint motívumnak, ez szolgál kitekintésre. A látvány fenyegetően szürke, Gregor halálakor azonban megbékélést sugalló fény árad be rajta.
-