Szemelvények a középkor irodalmából

Történelmi változások, világnézeti átalakulás

A Római Birodalom betöltötte történelmi küldetését, majd hanyatlani kezdett. A rabszolgatartásra épülő gazdaság fejlődése megállt, majd megindult lassú hanyatlása. A Nyugatrómai Birodalom bukásától, 476-tól számítja a történelemtudomány a középkor kezdetét, végét 1640-re, az angol polgári forradalom kirobbanásának idejére teszi. Művelődéstörténeti szempontból a középkor szűkebb szakaszt jelent: a 14. században kialakuló új korszak, a reneszánsz zárja le. Az új társadalmi rend, a feudalizmus alakult ki, a rabszolgaságot a jobbágyrendszer váltotta fel. Új szellemet, új világnézetet hozott a keresztény vallás, mely az 1. században kezdte meg hódító útját, és a szegények, a megalázottak és a rabszolgák között terjedt. Elutasított minden nemzeti elzárkózást, a megváltás eszméjét mindenkire kiterjesztette. A kialakuló feudális társadalomban nagy szerepet játszott az egyház. A középkori egyház világszemléletének középpontjában Isten és az ő világa állt. Az egyház a földi élet célját a túlvilági boldogság, az örök üdvösség elnyerésében jelölte meg.

A szerzetesrendek

A vallásos élet fő központjai a szerzetesrendek. Kolostorokban, monostorokban éltek. Fontos kultúrateremtő és - terjesztő tevékenységet is folytattak: tanítottak, másoltak, gyógyítottak, építettek, iparra és mezőgazdaságra nevelték a népvándorlás "barbár" népeit. Időben a legelső - és sokáig egyedülálló - Szent Benedek rendje, a "bencés" papok közössége volt. Nursiai Szent Benedek szervezte egybe (529) remetetársait és Monte Casino hegyén megalapította kolostorát. A bencések jelmondata: Ora et labora! - Imádkozzál és dolgozzál!

Képzőművészet és zene

A 11-12. század fejlesztette ki az ún. román stílust. A templomok inkább középkori lovagvárakra emlékeztetnek. a hatalmas falak, zömök pillérek masszív erőt árasztanak. A román stílus a 12. század végét sem érte el, és máris egy új építési irányzat született: a gótika, melyet a karcsú pillérek, keskeny bordák jellemeznek. A díszítőelemek szemkápráztató gazdagsága gyönyörködteti a tekintetet. Ezek az égbe szökő épületek a "diadalmas egyház" hatalmát hirdetik.

Magyarországon Géza és Szent István idejében indult meg a román stílusú építészet. A legjobb állapotban a tihanyi apátsági templom maradt ránk, melyet 1055-ben alapítottak. Hazánkban a tatárjárás után megjelentek a gótikus stílus első nyomai, a gótika kora nálunk a 14-15. század. Műemlékeink közül a legjelentősebb a budapesti Mátyás-templom. Gótikus váraink közül fontos a diósgyőri, a kőszegi, a nagyvázsonyi és a visegrádi. A magyar gótikus szobrászat kiemelkedő példája kolozsvári Márton és György bronzból készült Szent György lovasszobra a prágai várban látható.

Himnusz - Rímes verselés

A középkori himnuszok istentiszteletek alatt énekelt, Istent magasztaló és a szenteket dicsőítő, emelkedett hangulatú költemények voltak. Az első himnuszköltők: Pierre Abélard (Szombatesti himnusz) és Jacopone da Todi.

A 12. század végére tehető a Mária-kultusz kialakulása. A Mária-siralmakban valóságos földi érzések, evilági gondok, emberi fájdalmak, megrendülések is kifejezésre jutottak. Mária földi asszonyként éli át a legnagyobb emberi szenvedést, egyetlen fiának megszégyenítő kínhalálát.

A középkori latin himnuszokkal egyidőben megszületett a modern verselés. a rím megjelenése a verssorok végének hangzásbeli összecsengése. Rímet a görög és latin műköltészet nem ismert, a népi költészet hatására került most a latin verselésbe. A rím dísz, a verszenét erősítő eszköz. segítségével érzékelhetőbbé válik a versdallam is.

Halotti beszéd - Ómagyar Mária-siralom

A két legelső ránk maradt magyar szöveg egy prédikáció, a Halotti beszéd és Könyörgés (1200 körül) és egy 1300 táján keletkezett magyar vallásos vers, az Ómagyar Mária-siralom. mindkettő egy-egy latin szöveg magyaros átdolgozása. kifejezőkészségük, nyelvi fordulataik fejlett gyakorlatra vallanak. A temetési prédikáció, a Halotti beszéd a szertartási rend értelmében a koporsónak a sírba bocsátása után hangzott el. A beszéd bővelkedik retorikai elemekben (megszólítás, felkiáltás, kérdés, válasz), s érdekes a hármas figura etymologica: "halálnak halálával halsz". A figura etymologica a szó tövének ismétlésén alapuló stilisztikai alakzat. Az ún. Könyörgés az eredetihez tapadó, szó szerinti fordítása.

Az Ómagyar Mária-siralom latin vers szerzője Gotfrid. Ebben fejlett rímek, alliterációk találhatók. Változatos a rímelhelyezés is: vannak páros rímek, félrímek és bokorrímek. A költeményben Mária, a keresztre feszített Jézus anyja egyes szám első személyben szólal meg. Az asszony tehetetlen kétségbeesésben vergődik. Halálát kérleli, önmagát ajánlja fel neki gyermeke helyett, végül pedig jézus kínzóihoz könyörög kegyelemért. E versben isteni magasságba emelve megszentesítik, felmagasztalják az emberi érzést - ezúttal az anyai szeretetet.

Legendák

A legenda valamely szent életének, a velük kapcsolatos csodás történeteknek prózai vagy verses elbeszélése. A szerzők egyesítették a lelkileg épületest a szórakoztatóval, s a keleti mondakincsből vett motívumokkal tették érdekesebbé. A legtöbb legenda izgalmas "regény". A legendák, mint "olvasandó dolgok" latin nyelven árasztották el Európát. Később anyanyelven szólaltak meg. Az első magyarországi legendák a 11-12. században Szent Istvánról, Szent Imréről, Szent Lászlóról, Gellért püspökről születtek meg. A magyar nyelvű irodalom kezdeteit a 13. századra kell tennünk. A Margit-legenda, IV. Béla király lányának a története 1310 körül keletkezhetett magyar nyelven. Margit domonkos rendi apáca volt, s a Nyulak szigetén lévő kolostorban élte le rövid, aszkézisben töltött életét. Margit az egyház által népszerűsített életideál megtestesítője: a legenda egyes eseményei a jellemzés eszközei. Ebből bontakozik ki a földi élet megvetése, az alázatosság, az önsanyargató aszkézis és a szegénységhez való ragaszkodás. Szent Ferenc legendáját 1370 körül fordíthatták le magyarra. a Ferenc-legenda laikus vallásos mozgalmak hatását mutatja. Assisi Szent Ferenc alapította a koldulórendet. Ő és társai a koldulásból tartották fenn magukat. Híres költeménye a Naphimnusz, mely a Mindenhatóhoz szól.

Lovagi irodalom

A lovagi kultúra teremtette meg a lovagi epikát: a lovageposzt és a lovagregényt. Az élet értelmét a földi életben találta meg, a gyengék és a nők oltalmazásában, és a keresztény hit védelmében. Híresebb művek: A francia Roland-ének (12. század), a Niebelung-ének. A leghíresebb lovagregény a Trisztán és Izolda. A regényben az örök, a legyőzhetetlen szerelem játssza a főszerepet. A trubadúrlíra szerelmi költészetet jelent, s Franciaországban alakult ki. A költészet lényege az úrihölgyek elcsábítása.

Vágánsköltészet

A 12-13. században a világi lírának egy harsányabb hangú ága, a művelt, városi diákoknak a vágánsoknak vagy goliard-oknak a költészete. Lázadó poézis ez: az egyéniség és az ösztönök szabad kibontakozásáért száll síkra a feudális kötöttségekkel és az egyházi világnézettel szemben. Költeményeikben keserű indulattal ostorozzák a középkori társadalmi rend mindhárom képviselőjét: a papot, nemest és a parasztot. nem ismernek születési nemességet. Legfőbb témájuk az életöröm hirdetése, az ifjúság magasztalása. A leghíresebb gyűjtemény a 13. századból való Carmina Burana, mely diákénekeket tartalmaz.

Tartalom jelentése

Ha bármi problémát észlelsz a(z) "Szemelvények a középkor irodalmából" című tartalommal kapcsolatban, kérlek az alábbi hivatkozásra kattintva jelezd felénk! Köszönjük!