Zrínyi Miklós
a) A barokk eposz sajátosságai a Szigeti veszedelemben
b) A szerkezet és jellemzés eszközei és szerepe a műben
A barokk
A 13-16. században a polgárság rést tudott ütni a feudalizmus rendszerén, de a társadalom uralkodó osztályává mégsem válhatott. A feltételek még nem tették lehetővé a polgárság végső diadalát. A 16. század végétől kezdve újra megszilárdult a feudalizmus, létrejöttek az uralkodó hatalmán alapuló monarchiák. A megingott katolikus egyház is ellentámadásba lendült híveinek visszaszerzéséért - ezt nevezzük ellenreformációnak, melyet a jezsuiták, a Jézus Társaság tagjai irányítottak. A barokk a reneszánszt követő nagy korszak, és e korszak művészetének és irodalmának legfőbb stílusirányzata.
Képzőművészet és zene
A barokk nem jelent merev szakítást a reneszánsz művészetével, sőt sok mindent magába olvasztott. Az épületek tervezői klasszikus elemeket új rendszerbe ötvözték, hogy a konstrukció gazdagságát, változatosságát, ünnepélyességét hangsúlyozzák. Jellemző vonások: hullámzás, körök alkalmazása, az oszlopok megcsavarása, csigavonalak, hajlatok, túldíszítettség, aranyozott szobrok, freskók. Ezzel az ellenreformáció szervezőinek célja az volt, hogy a templomba lépőt lenyűgözze a ragyogás, a pompa. A barokk érvényesítette a reneszánsz természetelvű, naturalisztikus ábrázolását, s összekapcsolta azt a túlvilági, misztikus tartalommal. Épp e kettősségben lehet megragadni a barokk lényegét. Hazánkban barokk alkotások: a budai Szent Anna-templom, az egri Minorita templom, a fertődi Esterházy-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély. Egyéb barokk művészek: szobrászat - Lorenzo Bernini; festészet - Carvaggio, Rembrandt, Rubens, Mányoki Ádám (II. Rákóczi Ferenc); zene - Monteverdi (opera), Vivaldi (versenymű, Négy évszak), Händel (oratórium), Johann Sebastian Bach (fúga, kantáta).
Az irodalmi barokk
A barokk hatás az irodalomban a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. Nélkülözhetetlen a meghökkentés, a gyönyörködtetés és a lenyűgöző hatás. Jellemző a virtuóz rímtechnika is, ezenkívül a bonyolult összetételű körmondatok, a rokon értelmű mondatok, a halmozás és az erős érzelmi tartalom. A barokk új műfajokat teremtett, mely a barokk eposzban érvényesült. Főbb képviselői: Tasso, Marino, Milton, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós.
Szigeti veszedelem
Zrínyi életpályája
A magyar barokk kiemelkedő alakja, politikus és hadvezér. Török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói munkássága alapozta meg. Csáktornyán született, s Pázmánynál nevelkedett. Mélyen vallásos, katolikus nevelést kapott. Életének fő célját a török kiűzésében látta. Hadtudományi tanulmányai: Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy, Mátyás király életéről való elmélkedések, Az török áfium ellen való orvosság. Később szervezkedni kezdett az udvari politika ellen, s ekkor következett be tragikus halála: 1664-ben egy vadkan végzett vele.
Témája
A mű latin címe: Obsidio Szigetiana, mellyel Zrínyi a magyar irodalomban addig ismeretlen műfajt honosított meg - az eposzt. 1645-46-ban készítette el, dédapjának hősi 1566-os várvédelmét dolgozta fel témaként barokk eposzban, a témát eposzi magaslatra emelve. 15 éneke 1566 strófából áll, mely a szigetvári várostrom éve. Barokk jelleg benne - a monumentális kompozíción túl - a valóságos és realisztikusan ábrázolt események vallásos szférába emelése.
Antik és keresztény elemek
Valószínűleg hatott Zrínyire Tasso: Megszabadított Jeruzsálem című műve is. Zrínyi eposzában egyaránt találhatóak antik és keresztény elemek. Az eposzköltő megtartja a klasszikus eposzok formáját, az eposzi kellékeket (segélykérés, múzsa, stb.). A 2. versszak a témamegjelölés, a 3-6. pedig a segélykérés (invokáció), mely Szűz Máriát szólítja meg. Célja az ideálteremtés: követendő példaképpé emelt hőse halhatatlan, mert a kereszténységért, Krisztus nevéért halt önzetlenül hősi halált, megvetve a világ javait.
Barokk eszménykép: "Athleta Christi"
A 16. századi históriás énekek - jeremiádok - vallásos történelemszemléletét folytatja a mű: a magyarság sikerei mind Isten ajándékai. A magyarok azonban hálátlanok voltak, ezért a Mindenható haragja a török hazánkra szabadításában jelenik meg. Haragjának vesszeje újabb török hadjárat. Zrínyi Miklóst, Szigetvár kapitányát a költő a barokk eszményeknek megfelelően Krisztus katonájaként mutatja be. Szigetvár a romlott, anarchiában szétzüllött országban mindennek az idealizált ellenképe: szilárd egység, vitézi hősiesség, erkölcsi emelkedettség uralkodik ott, s kitűnő vezér áll a maroknyi csapat élén.
Erkölcsi fölény
Zrínyi Siklós alatt szétverte a török csapatot, mire a szultán - Szulimán - elhatározza, hogy Sziget ellen támad. Zrínyi ekkor szózatot intéz katonáihoz: Szulimán csapatai ugyan fölényben vannak szám szerint, ám a várbeliek erkölcsi tekintetben szárnyalják túl a roppant török hadat. Példákkal igazolja az író, hogy nem lehetetlen legyőzni a szultánt.
A következő seregszemle meggyőzi az olvasókat, hogy a védősereg kapcsolata a várkapitánnyal a kölcsönös szereteten és megbecsülésen alapul. Ilyen egység és erkölcsi fölény megtöri az óriási létszámú, belső viszályoktól gyenge török sereget.
Vértanúság
Az utolsó, nagy támadásba pokolbeli szörnyek és angyalok is beavatkoznak. Az emberfelettivé magasztosuló főhős kirohanásában magát a szultánt is megöli. A szigeti hősök vértanúhalált szenvedtek hitükért.
Az eposz mondanivalója nyilvánvaló a korabeli emberek számára: a szigetiek erkölcsi fölényével, erényeivel megmenthető az ország, ki lehet űzni a törököt.