1848 tavasza felrázta szinte egész Európát. Forradalmi hullám söpört végig a feudális birtokokon is. Ez a forradalmi hatás eljutott Magyarországra is. Három helyszín hatott egymásra: Pest, Pozsony és Bécs.
Az 1848 februári párizsi forradalom hatására Kossuth Pozsonyban március 3-án az országgyűlésen elmondta felirati javaslatát.
- azonnali jobbágyfelszabadítást
- közteherviselést
- független, az országgyűlésnek felelős nemzeti kormányt követelt.
Március 13-án Bécsben is kitört a forradalom, Metternich megbukott.
Március 14-én Pozsonyban az országgyűlés elfogadta a "felirati javaslatot". A pozsonyi nép fáklyás felvonulást rendezett.
Március 15-én, Pesten vér nélkül győzött a forradalom.
Reggel a "márciusi ifjak" a Pilvax kávéházból indulva először az egyetemeket járták végig majd a Nemzeti Múzeum előtt nagyülést tartottak. A nép nevében lefoglalták a "Landerer és Heckenas" nyomdát és kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Majd a pesti Városháza elé vonultak és a városi tanáccsal elfogadtatták a 12 pontot. Így a petíció, mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba, majd Bécsbe.
Március 17-én az uralkodó kinevezte gróf Batthyány Lajost Mo. felelős miniszterelnökének. Április 7-én megalapította kormányát, amelyben a tárcák többsége az Ellenzéki Párt kezében volt. A kormány a "Rend és Béke" jelszavát követte. Szinte azonnal elkezdte törvényelőkészítő és alkotó munkálatait.
1. Törvényelőkészítő munkálatok:
Március 23-án Batthyány miniszterelnöki körlevelében elrendelte a jobbágyfelszabadítást, utólagos állami kárpótlással. Március 28-ai királyi leirat átdolgozásra javasolta az önálló magyar had és pénzügyminisztérium tervezetét, illetve az úrbéri törvényjavaslatot. Asz eseményeket ismét a pesti tömegek gyorsították fel. 1948 április 11-én V. Ferdinánd szentesítette az új törvényeket.
2. 1848-as áprilisi törvények:
a) Társadalmi átrendeződést rögzítők:
- jobbágyfelszabadítás állami kárpótlással
- az ősiség eltörlése
- közteherviselés
- politikai jogok terén a származási különbségek megszüntetése
b) Új politikai berendezkedést rögzítők:
- törvényhozó hatalom – országgyűlés – népképviseleti alapon
- választójog
- az országgyűlés kétkamarás, székhelye Pest, évenként ülésezik.
- a képviselőket három évre választották
- a végrehajtó-hatalom független, az országgyűlésnek felelős minisztériuma lett
- az uralkodó bármely rendelete csak miniszteri ellenjegyzéssel volt érvényes
- sajtószabadság
- Erdély uniója
c) Magyarország önállóságának biztosítása a Habsburg Birodalmon belül:
- a király távollétében jogköre a nádorra száll
- a külügyek az uralkodó jogkörében maradtak
3. Az áprilisi törvények nem rendezték nemzetiségi kérdést
Komoly problémákat jelentett a magyarországi nemzetiségek az áprilisi törvényekben saját nemzeti létük s anyanyelvük veszélyeztetését látták. Népgyűléseiken azonban már többet követeltek, mint anyanyelvi közigazgatást. Az áprilisi törvények folytán parasztmozgalmak jönnek létre, mivel a parasztság hatvan százaléka zsellér volt. Nemzetiségi mozgalmak nehezítették a kormány munkáját, minél a nemzetiségek is jogokat követeltek. Önálló nyelvhasználatot – nyelvi autonómiát, belső ügyeik önálló intézését – belső autonómiát. Kialakultak a magyarellenes törekvések. Az udvar ezt kihasználva támogatta a nemzetiségek törekvéseit, így gyengítette a magyarság helyzetét.
1848 június vége első népképviseleti választás – győznek a liberálisok, a radikálisok visszavonulnak.
1848 július 5. Népképviseleti országgyűlés
fő feladata - a honvédelem megszervezése, - a forradalom megvédése
Az udvar ellenlépései: követelték az önálló hadügy- és pénzügyminiszter lemondását, és a minisztériumok beolvasztását az osztrák minisztériumokba. Batthyány és Deák tárgyalásai kísérlete nem sikerült, így szeptember elején lemondott a kormány, ettől kezdve a forradalom balra tolódott. Szeptember közepén megalakult az Országos Honvédelmi Bizottmány, ami október elejétől a kormány szerepét vette át. A 6 tagú végrehajtó hatalom vezetője Kossuth Lajos volt.