Francia forradalom
Időtartama: 1789-1799. Okai: a tőkés fejlődést hordozó polgárság ellentétbe kerül a feudális kiváltságokhoz ragaszkodó nemességgel, az egyházzal és a királyi abszolutizmussal.
Előzménye: a gazdasági és politikai válság, ellentétek az uralkodó osztályon belül, államcsőd, Voltaire megkoronázása. Végül a király összehívja a rendi O.GY-t.
Szakaszai, főbb eseményei: I. szakasz a forradalom kitörésétől a királyság bukásáig terjed (1789-1792)
1789 július 14-én a forradalom győz Párizsban.
1789 augusztus 4. Kiváltságokról való lemondás.
1789. augusztus 26. a Nemzetgyűlés megfogalmazza az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát.
1791-es alkotmány főbb pontjai:
Egyházi birtokok kiárusítása, céhek és belsővámok megszüntetése. Közigazgatási újítás: tartományok helyett 83 megye. Az alkotmány bevezeti a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést, a szólás és sajtószabadságot. A választójog kibővítése és cenzushoz kötése. Az államegyház az államot az egyház fölé emeli. A király hatalmának korlátozása. Franciaország államformája alkotmányos monarchia. A leggazdagabb polgári réteg az alkotmányos burzsoázia kezébe került a hatalom. 1791-től a forradalom tovább lendül. Okai: a burzsoázia semmit sem tett a nyomor enyhítésére, a cenzussal kizárta a hatalomból a kispolgárokat. Az ellentéteket kiélezte a király szökése és a Mars – mezei sortűz. Ezzel a közép és kispolgárság elfordul az alkotmányos királyságtól. 1791-ben az alkotmányozó nemzetgyűlést törvényhozó gyűlés váltja fel. A 745 tagból álló nemzetgyűlésnek már csak 264 tagja híve a monarchiának. 136 köztársasági képviselő egy része jakobinus, másik része girondista. A jakobinusok a kispolgárság képviselői, vezetőjük: Robespierre. A girondisták a középpolgárság képviselői, vezetőjük: Brissot. A girondisták, és a királyi udvar megüzeni a háborút Poroszországnak és Ausztriának. A vereségek valamint a király újabb árulása 1792-ben felkeléshez vezetett. Forradalmi községtanács alakult. A király börtönbe zárták. Ezzel a monarchia megbukott. S a forradalom első szakasza lezárult. A forradalom hőse Danton jakobinusvezető.
II. szakasz: 1792 – 1793. a fő hatalom a girondisták kezében van. Az igazságügyi tárca élén Danton, aki forradalmi biztosokat küld a hadsereg élére. 1792. szeptember 20-án a francia hadsereg győz a poroszok fellett. Ezzel egy ideüleg a konvent kikiáltja a köztársaságot. A belpolitika legfőbb jellemzője a jakobinusok és a girondisták ellentéte. A jakobinusok követelésére a király kivégzik. A girondisták nem hajlandók további áldozatokra a forradalom érdekében. Ez 1793-ban bukáshoz vezetett. Ezzel a jakobinusok kerülnek hatalomra. Ezzel elkezdődik a forradalom III. szakasza: a jakobinus diktatúra 1793-1794. Legfőbb szervei: törvényhozó hatalom a jakobinus konvent, a végreható hatalom a Közjóléti Bizottság, igazságszolgáltató hatalom a Forradalmi Törvényszék. Fontos gazdasági és katonai intézkedések: ármaximálás, vagyon szerinti adórendszer, földosztás, általános hadkötelezettség bevezetése. A jakobinus diktatúra bukása: 1794. júl. 27. A jakobinus diktatúra bukása nem jelentette a forradalom bukását. A feudalizmus megdőlt a forradalom alapvető vívmányai megmaradtak. A forradalom felszámolta a feudalizmust és megteremtette a lehetőséget a kapitalista társadalmi rendszer kialakulásához.