Hunyadi János a törökverő

Jagelló Ulászló lengyel király (1439-1444). Ulászló pártján állt Hunyadi János is. Ulászló a déli végek védelmét bízta rá. Seregeiben huszita zsoldosok is harcoltak. Rajtuk kívül Hunyadi személyes híveire, rokonaira, köznemesi familiárisaira számíthatott. De nehéz helyzetekben, már kezdettől fogva megpróbált a felkelő néphez fordulni. Első nagy győzelmét 1441-ben aratta. Ezután a király őt tette meg Erdély vajdájának is. A vajda tisztség komoly hatalmat jelentett: Erdély bírája is ő lett. 1442-ben Gyulafehérvár közelében a hívására összegyűlt jobbágyok, polgárok és székely vitézek élén véres harcban szét tudta verni a törököket. A hadvezetést a támadásra alapozta. A különböző fegyvernemek összehangolt működése, az ellenséges arcvonal átkarolása volt az a módszer, amelyet Hunyadi a fejlettebb európai hadművészetből vett át. 1442-ben alkalmazta először a sereg két szárnyát lezáró huszita szekérvárat. Hunyadi a török elleni nagyobb szabású támadó hadjárat indításához 1443-ban látta elérkezettnek az időt. További célja az volt, hogy kiűzze a törököt az egész Európából. Hunyadi terve a közvetlen cél Drinápoly elfoglalása lett volna. Gyorsaságuknak köszönhették, hogy egyelőre csak kisebb török erők próbálták útjukat állni. Egyik győzelem követte a másikat. A Balkáni népek is megmozdultak: bolgárok, bosnyákok, albánok és szerbek növelték a létszámot. Hunyadi hadai eljutottak a Balkán- hegységig. Időközben a törökök is felvonultak az idő hidegre fordult és az élelmezés akadozott. A hadjárat folyamán behatoltak a Török Birodalom területére. Drinápolyt nem tudták bevenni, a fő török haderővel nem ütköztek meg, s kénytelenek voltak megállni, a szultán igen kedvező békeajánlatot tett. Azokat a területeket ígérte Ulászlónak, amelyeket nem szereztek vissza (Szendrőt és Galambócot). Az európai államok és a pápa követe a helyzet kihasználására, a háború folytatására ösztönözte a királyt. Végül Drinápolyban 1444. június közepén megbízottja tíz évre szóló békét fogadott el a szultántól. Mégis megkezdődött a török elleni támadás. Várnálnál az 1444. november 10.-én megvívott ütközet Ulászló meggondolatlanságán bukott el: nekirohant a janicsárok eddig soha le nem győzött falának. A király halála zűrzavart okozott. Hunyadi sem tudta megfordítani a csata sorsát, s az a török javára dőlt el. 1446 júniusában Hunyadit V. László kiskorúsága idejére kormányzóvá választották. Elrendelte az elfoglalt birtokok visszaadását, a hivatalban levő bárókat lemondatta, gondoskodott a királyi jövedelmek beszedéséről is. Hunyadi készült a török elleni nagy támadásra. Brankovics György szerb fejedelem figyelmeztette Murád szultánt Hunyadi lépéseiről 1448. október közepén a második rigó mezei csatában fölmorzsolta Hunyadi seregét. 1453-ban a trónt V. László foglalta el (1453-1458). Hunyadit az ország főkapitányává a királyi jövedelmek kezelőjévé és Beszterce örökös grófjának nevezte ki. 1456. július 21-én megindult a döntő támadás. Törökök napnyugtakor kezdeték a rohamot és háromszor meghátráltak. A várvédők hősiessége vezetett a túlerőben levő ellenség megfutamításához. Ebben részt vett a népfelkelők elszántsága Hunyadiirányító-szervező tevékenysége és Dugovics Titusz közvitéz önfeláldozása. Hunyadi folytatni akarta a harcot, ha megérkeznek az alaposan késő keresztesek. Hunyadi számításait keresztül húzta a halál. A diadal után alig három héttel az ostrom pusztító maradványa, a pestis vitte el.