Előzmények
A hosszú XIX. század a francia forradalomtól,1789-től 1914-ig tartott. „ A XX. század a legborzalmasabb század az emberiség történetében.”
A világháborút kiváltó okok: - a birodalmi gondolat, a világ újrafelosztása
-
a gyarmati sorban lévő államok szabadságharca
-
liberális, kapitalista társadalmak belső válsága
-
a szabad versenyes kapitalizmus válság
A II.Világháború végéig kifejlődnek a liberális államok. Belső ellentétek, nagy társadalmi különbségek. Az izmusok és a diktatúrák évszázada: marxista, leninista és nemzetszocialista diktatúra. A sajtó és a média hatalma egyre nő. Szervezetbűnözés, környezetszennyezés elterjedése.
Szövetségi rendszerek:
1879 Német-OMM kettősszövetség, ehhez csatalakozik 1882-ben Olaszország= hármas szövetség.
1892 orosz-francia, majd 1904 angol-francia, 1907-ben orosz-angol=antant.
Világháború
A porosz-francia háború után Európa háborúra készülődik. Oka: Balkán, Elzász-Lotaringia, Szilézia, Rajna, OMM feldarabolása, Anglia gyarmatinak megszerzése, Ázsia feletti uralom.
Casus belli: 1914. Június 28. Szarajevó, merénylet Ferenc Ferdinánd ellen.
A németek kidolgozzák a villámháború elméletet. Schliffen által készített terv szerint a monarchia csapatainak le kellett volna rohanniuk Szerbiát és az oroszokat, pedig fel kellett volna tartóztatni nyugaton. Közben a németek pár hét leforgása alatt lerohanták volna a franciákat, majd átcsoportosították volna haderejüket a nyugati frontra, az oroszok ellen.
Tisza István ellenzi a háborút. Ferenc József döntésképtelen de végül a háború mellet dönt II.Vilmos –Most vagy soha!- üzenete után.
1914. július 23. a világháború kitörése.
Semleges államok: Olaszország, Románia, Bulgária, USA.
A japánok a német gyarmatokat támadják keleten.
A kétfrontos háborút el akarják kerülni a németek.
1914. szeptember 3-án eljutnak a Marne folyóig, de a franciák ellentámadásba mentek át. Marne-i csata szeptember 5-10.
A folyó két partján állóháború alakul ki, a régi és az új harcmodor miatt.
Keleti front: az oroszok elérik Galíciát és Kelet-Poroszországot.
Augusztus 28-án Tannenbergnél Hindenburg megállítja az oroszokat, majd szeptember 6-án a Mazur-i tavaknál is megálljt parancsolnak az orosz csapatoknak. Przmysl, 120 ezer magyar katona esik el.
1915. A monarchia csapatainak nem sikerült elfoglalnia a Balkánt. Itt is állóháború alakult ki.
Törökország is belép a háborúba.
Helgoland szeptember 1.„Versenyfutás a tengerhez!”, itt is állóháború.
5 helyen van állóháború: Galícia, Balkán, Kaukázus, Helgoland és Franciaország.
1915. május, Gorlicénél a németek és a magyarok áttörik az oroszok vonalát és 150 km-t jutnak előrébb.
1915 májusában Olaszország is belép a háborúba az antant oldalán. Az antant igérete: Albánia, Dél-Triol, Dalmácia.
Mustárgáz Ypernnél, a franciák és az olaszok használják.
1916. Isonz, itt is gáztámadás, de az olaszok előre nyomulását megállítják a magyarok. 1917. Doberdo.
Zeppelin léghajók alkalmazása a németek részéről, felderítésre használták. 1916-tól mindkét fél beveti a repülőgépeket.
1916. február 21. Verdun-nél csata (Verduni vérszivattyú), kb 1 millió halott 1 nap alatt. A csata döntetlennel végződött.
Oroszország belső válsága miatt a keleti fronton nem voltak harcok.
1916. Somme folyónál antant ellentámadás, a gépek csatája, a páncélosok ütközésére itt kerül sor először. 3 nap alatt 1 millió halott.
Bulgária elfoglalja Szerbiát és Albániát.
A magyarok német segítséggel az Erdélybe törő románokat visszaűzik és 1916. Decemberében elfoglalják Bukarestet.
Meghal Ferenc József, utódja IV. Károly lesz, aki 1916 decemberében és 1917 február-márciusban békekötést ajánl az antantnak.
1917. január, korlátlan tengeralattjáró háború (németek). Angol és amerikai hajók elsüllyesztése.
A Lusitania elsüllyesztése a casus belli, Amerika belép a háborúba 2 millió katonával.
1917. november 7-től 1924-ig polgárháború van Oroszországban ezért
1917 december 22-én Trockij által aláírt Breszt-Litovszkij béke, kilépnek a háborúból.
Amiens (francia területen)
1918. augusztus 8. A németek fekete napja. Angol-francia-amerikai összehangolt támadás a német sereg ellen.
A franciák bevonulnak Franchet d’Esperey vezetésével a balkánra és felszabadítják Szerbiát.
1918. szeptember 29. Bulgárok leteszik a fegyvert. Október 30-án Törökország is leteszi a fegyvert. És november 3-án a monarchia is leteszi.
1918. november 11-én Compiegne, a németek is leteszik a fegyvert.
1919. január. Párizsi Békekonferencia megnyitása a versaillesi palotában. Lloy George angol munkáspárti elnök, Clemanceau francia elnök, Wilson USA elnöke, aki 14 pontos béketervvel állt elő.
Wilson és George elnököt saját birodalmi politikája érdekelte. Tehát Clemanceau teljhatalmat kapott a tárgyalásokon.
Békeszerződések: 1. Németország: Elzász-Lotaringia Nyugat-Poroszország elkerült tőlük. Kikötővárost, Danzig-ot a lengyelek kapják meg. Ez német területen volt de a lengyelek kaptak egy semleges területet, korridort.
Béketeremtés: hatalmi egyensúly. Németország túl erős gazdaságilag. Izolációs(elszigetelés) politikába menekül az USA, gazdasági befolyása Európába viszont megmarad.
Monarchia: új államok, nem etnikai vonalon. A békeszerződés a veszteseknek
= ultimátummal. Kis „győztesek”: Csehszlovákia, Lengyelország