Az athéni demokrácia kialakulása I.e. VI. sz.-ban történik. Tetőpontját pedig a Görög-perzsa háborúk után (I.e. 499) a Spártaiak ellen vívott Peleponészoszi háború éri el. Ezt a kort nevezzük az Athéni demokrácia
fénykorának, vagy Periklészi kornak (politikus volt).
Az athéni társadalomban démosz és az arisztokrácia évszázadokon át, vívta harcát a hatalomért. Az arisztokraták töltötték be az állami ügyeket, irányító tisztségeket, ők irányították a hadiügyeket, az igazságszolgáltatást és a gazdasági életet. Az arisztokraták rendszerint nagybirtokon gazdálkodtak. Ők voltak az állam legjobbjai nemesei. Velük szemben alakult ki egy nagy arisztokrata ellenes társadalmi szövetség, I.e. VIII .sz.-ban melyet démosznak nevezünk. Három réteg szövetsége volt: a kisbirtokos parasztság, iparosok és kereskedők rétege. A démosz célja a politikai hatalom megszerzése volt az arisztokratáktól. A démosz harcának legfontosabb elismert eredményei: I.e. 621 a gyötört nép Drakón személyében törvényhozót választ, aki írásba a foglalja a szokásjogot és szigorú törvényeit. f.e. 594 Szolón reformja. Az 594. év képviselője a hét görög bölcs egyike, költő és államférfi:
- eltörli az adósrabszolgaságot
. a társadalmat vagyoni elv alapján 4 osztályba sorolja.
I. e. VII.-VI. sz. utolsó harmadában a démosz gazdagabb vállalkozóira támaszkodva egy arisztokrata ellenes dikt~túra jön létre TŰRANNISZ (Peisztratos hozza létre). I.e. 510-ben a türannisz megbukott. I.e.508-ban Kleisztenész alkotmánya:
-reformjai nyomán alakult ki a demokratikus intézmény rendszer.
Az állam legfőbb hatalmi. Szerve a népgyűlés az EKLÉSZIA volt. Tagja lehetett minden teljes tagú 20 év feletti athéni férfi. A népgyűlés havonta 2 -3 alkalommal ülésezett a Prüxdombon a népgyűlés döntött minden fontos kérdésben:
-
törvényeket hozott
-
megválasztotta és leváltotta a tisztviselőket
-
meghallgatták a külföldi követeket
-
döntöttek a háború és béke kérdésében
Periklész a napidíj bevezetésével lehetővé tette, hogy a szegényebb athéni polgárok is hivatalt viselhessenek. Az "idegenek": nők, rabszolgák továbbra is jogtalanok maradtak. Az állami élet irányítását az 500-ak tanácsa a BULÉ végezte.(törvény előkészítő és végrehajtó szerv). Kleiszthenész reformja szerint jön létre. Továbbra is fennmaradt Szolón Arkón tisztsége, de feladatuk csak a vallási ügyekre korlátozódott.
A külügy és a hadügy ügyét a 10 sztratégosz végezte. A gazdasági ügyekkel a tamiász foglalkozott. A legfőbb bírói jogkört a 6000 tagú athéni esküdt bíróság a HÉLIAIA végezte. Tagjait a népgyűlés tagjai közül választották és sorsolták. A sztratégoszokat és a tamiászokat választották a népgyűlésre.
Athén társadalma: I.e. V.sz..-ban elérte a 300 ezer lelket. Ebből. a szabad Athéniak 150 ezer, nem szabad görög (metojkosz) 75 ezer, rabszolga 75 ezer volt. Az V. sZ.-ra Athén dolgozó népességének nagy részét már a rabszolgák tették ki. Ezzel létre jön Athénban a klasszikus rabszolgatartás. A rabszolgák viszonylag nagy számban vannak jelen a társadalomban, a termelőmunka jelentős részét ők végzik. A kor elsőszámú gazdasági központja Athén volt