Kossuth programja
Szaporodtak a kaszinók, olvasóegyletek, ahol a szegényebb nemesi ifjak, Vidéki értelmiségiek ismerkedtek. Dessewffy Aurél gróf a konzervatívokból pártot szervezett. Arra törekedett, hogy az „ingadozók” megnyerésével az ellenzék táborát megossza. Pálffy kancellárt pedig az udvar menesztette. Az 1839-40-es országgyűlésen lényeges eredmény volt az önkéntes örökváltság törvénybe iktatása, és az üzemek alapításának engedélyezése. Landerer pesti nyomdatulajdonos ajánlatott tett Kossuthnak, hogy vállalja e az 1841 januárjától induló hírlapjának szerkesztését. Kossuth megteremtette a modern újságírást. A cikkek a jelen bírálatát a jövő felvázolásával kötötték össze, kiegészítve a reformgondolatokat. Kossuth független nemzeti államot akart. Céljuk a parasztság semlegesítése volt. Kossuth pedig azt hirdette, hogy a nemesség akkor sem birkózik meg az új haza, az új társadalom teremtésének feladatával az egész nép támogatása nélkül. A
szövetség ára: szabad, korlátozás nélküli földtulajdon a parasztnak. Kötelező örökváltság kel. A nemesség megadóztatása. A közteherviselés. Kossuth programja már tartalmazza a polgári tulajdonviszonyok és a politikai egyenlőség megvalósításainak alapjait. Az első ipari kiállítás alkalmával (1842) Kossuth meggyőződött arról, hogy a fejlettebb cseh – és osztrák ipar közös vámterület esetén megfojtaná a magyar kezdeményezéseket. Az ipar fejlődéséhez magyar védővámok kellenek. Az 1843-44-es országgyűlésen megszavazza a magyar védővámrendszert, szorgalmazó törvényjavaslatot. Az ellenzék az ipar védelmére Védegyletet alakított (1844). Széchenyi Kossuth rendszerét támadta. Kossuth kezéből elveszett a Pesti Hírlap.