Bevezetés:
A 15. század közepétől Európa nyugati fele kezd kilábalni a középkori válságból:
- ritkulnak a nagy éhínségek, járványok
- véget ért a 100 éves háború (Anglia-Fro.) és a rózsák harca (az angol uralkodóházon belül)
- ritkulnak a városi emberek, illetve a városi parasztok felkelései
Ezek következtében növekedésnek indult a népesség. Erősödött a központi királyi hatalom => elindult a nemzetállamok kialakulása illetve az erre való törekvés.
1, Nyugat-Európa gazdasága és kereskedelme gyors ütemben fejlődött a 15. században. A fellendülés centruma Flandria volt (posztógyártás és az atlanti kereskedelem központja). Az európai gazdaság egyre több aranyat és ezüstöt igényelt. A Kelettel folytatott kereskedelem kiszivattyúzta Európából a nemesfémeket. Kialakul az „aranyéhség” => gátolta a fejlődésben lévő pénzgazdálkodást.
Óriási kereslet a Levantén keresztül behozott luxuscikkekre és indiai fűszerekre (porcelán, selyem, illatszerek, bors, vanília), amiért nemesfémekkel fizettek. A cukor, gabona és a fa kereslete is nagy volt. Ugyanakkor, az oszmánterjeszkedés következtében a levantei kereskedelem bizonytalanná és drágává vált. A magyarországi és csehországi nemesfémbányák termelése jelentősen visszaesett.
2, Új kereskedelmi útvonalakat kellett keresni, mert:
- a hagyományos levantei kereskedelem nem tudta kielégíteni az igényeket
- a Közép-Ázsián átvezető un. „mongol út” bizonytalan és drága volt
- a Közép-Keleten és Egyiptomon keresztül zajló indiai kereskedelmet az arabok monopolizálták
Török expanzió (előretörés):
- a Török Birodalom terjeszkedésével erősödik az előretörés
- ellenőrizte a vízi és szárazföldi kereskedelmet
- a törökök Velencével kötöttek előnyös kereskedelmi szerződéseket => a vetélytársaknak (többi itáliai város) érdeke volt új útvonalak keresése
3, Portugálok:
Tengerész Henrik portugál herceg Sagresben megfigyelőtornyot és hajógyárat építetett, majd tengerész iskolát alapított. A reconquista (visszafoglalás) idején megismerkedtek az arab (mór) matematikával, földrajzzal, térképészettel és csillagászattal. Használják az iránytűt és a Jákob pálcát (helymeghatározás).
Új tengeri hajók a széles vitorla felületű és hátsó kormánylapátos karavella és a nao. Ismertté váltak Ptolemaiosz elgondolásai, aki a Földet gömb alakúnak képzelte el. Toscanelli világtérképe (1474) már ennek megfelelően ábrázolta a Földet.
Felfedezések:
A portugálok a 15. század közepétől felfedező utakat indítottak az arany és fűszerek megszerzése érdekében Afrika partjai mentén.
- 1415: átlépik a Gibraltári-szorost, felfedezik a Kanári- és Madeira-szigeteket
- 1471: átlépik az Egyenlítőt
- 1486: Bartolomeo Diáz, eléri Afrika déli pontját, a Jóreménység-fokot (Vihar-fok)
- 1498: Vasco de Gama Afrika megkerülése után kiköt az indiai Kálikutban
- 1500: Cabral Brazíliát fedezi fel
- 1512: Fűszer-szigetek, Indonéz-szigetvilág felfedezése
- 1516: Kína, 1543: Japán felfedezése
4, Spanyolok:
Kasztíliai Izabella királynő támogatásával indulhatott el Indiába az olasz Kolombusz Kristóf három hajója (Nina, Pinta, Sánta-Mária). 1492. augusztus 2-án indultak el és október 12-én érkeztek meg San Salvadorba, a mai Bahama-szigetek egyikére. 1504-ig még háromszor kelt át az óceánon, elérte Kubát, Haitit, Dominicát, Puerto Ricót, Jamaicát, Venezuelát és Panamát. Útjairól nemesfémeket, drágaköveket, Európában ismeretlen növényeket és indiánokat hozott. Azt hitte Indiában jár, és ebben a hitben is halt meg. Colombusról Kolumbiát nevezték el.
A felismerésre, hogy új kontinenst fedeztek fel egy másik olasz tengerész, Amerigo Vespucci jutott és róla is nevezték el az új világot.
A Föld megkerülésére Magellán vállalkozott (1519-22). Célja a fűszertermő szigetek és Európa közti út megteremtése volt. A Fülöp-szigeteknél életét vesztette a bennszülöttekkel folytatott harcban, de egyik hajója 1522-ben hazatért Spanyolországba.
5, Az új világ gyarmatosítása:
Az új világ meghódítói a conqvistadorok voltak, zsoldosaikkal meghódították, majd kirabolták az új világot. Cortez az Azték Birodalmat, Pizzaro az Inka Államot fosztja ki. Ezek a népek fejlett földműveléssel, tudománnyal (csillagászat) és kultúrával rendelkeztek. Így a vas- és tűzfegyverek birtokában a spanyoloknak nem jelentett nagy gondot a kő- és fafegyverekkel védekező indiánok leigázása. Az őslakosság egy évszázad alatt kipusztult a népirtások és a behurcolt betegségek következtében, amivel szemben az indiánok nem voltak ellenállóak.
A spanyolok bányákat nyitottak (arany és ezüst), ültetvényeket létesítettek, ahol az őshonos növényeket (kukorica, dohány, indigó) termeltek. Itt az Afrikából hozott néger rabszolgák dolgoztak.
A spanyolok és a portugálok versengtek az új területekért, ezért egyezséget kötöttek VI. Sándor pápa közbenjárásával. 1494-ben a tordessilasi szerződés és az ezt követő 1529-es zaragozai szerződés a felfedezett világot egy, majd két hosszúsági kör mentén osztotta fel.
6, A felfedezések hatásai:
a, Meghonosodott számos növényfajta (paradicsom, paprika, kukorica, burgonya, dohány), de ezek elterjedéséhez évszázadok kellettek. A gyarmatokra Európából iparcikkeket (textíliák, szerszámok, fegyverek) szállítottak.
A kereskedelem és a piac világméretűvé vált. Kialakul az árforradalom és az agrárkonjuktúra.
Árforradalom: A beáramló nagy mennyiségű nemesfém csökkentette az arany és ezüst árát => a 16. században kialakul az infláció. A megnövekedett népesség következtében nő az élelmiszer igény, ez felvitte a hús és gabona árakat.
Agrárkonjuktúra: Az árforradalommal egybekapcsolva kell szemlélnünk a mezőgazdasági termelés és a termékek iránti kereslet megnövekedését. Nyugat-Európa megnövekedett élelmiszer igényét Európa keleti és középső régiói elégítették ki. A keleti német tartományok és Lengyelország főként gabonaszállító, Magyarország pedig szarvasmarha-exportőr lett.
b, Az ipar és a hagyományos céhes termelés a beáramló tőke és a megnövekedett tömegtermelés hatására átalakult. Manufaktúra üzemek jönnek létre, ahol a bérmunkások munkamegosztással dolgoznak. Nőtt a termelt áruk száma, csökkentek a költségek => olcsó termékek kerültek a piacra.
c, Az itáliai városok kiesnek a kereskedelemből. Portugália és Spanyolország meggazdagodása lemaradást okozott, mert nem a gazdaságot fejlesztették, hanem a vagyon a főúri és magánbirtokokat erősítették (paloták építtetése).
A textilipar flandriai központja Anglia, Német-alföld és Franciaország más területeire tevődik át. Új kikötő városok alakulnak az Atlanti-óceán partvidékén Lisszabon, Amszterdam, London, La Rochelle és Nantes központokkal.