A német egység

A politikai széttagoltság ellenére a német nemzettudat erős. Két legerősebb állama: Ausztria és Poroszország. A polgárosodást és a tőkésfejlődést a felvilágosult abszolutizmus gyorsította meg. A német egység kialakulása: kisnémet egység – Porosz ország, Ausztria kizárásával akarták az egységet. A nagynémet egység – Habsburg vezetéssel akarták. Az 1848-as forradalmi hullám a mini abszolutizmusokat megdöntötte. Összeült a német nemzetgyűlés: feladata az egységes német állam megteremtése, de a liberális képviselők nem tudtak dönteni. A forradalmi mozgalmak hatására az uralkodóknak vállalniuk kellett a liberális elveket. A német államok alkotmányos formát öltöttek. Törvénybe iktatták: a jobbágyi kötöttségeket eltörölték, ezzel a feudális előjogok megszűntek. A széttagolt Németország modernizálódott: poroszvezetéssel létre jött a német vámunió. Tehát a gazdasági irányítás porosz kézen volt. Junker gazdaságok alakultak, szabaddá vált a munkaerő áramlás a városokba. Megindult az ipari forradalom: szénipar, vegyipar és gépgyártás. Vasútépítés. A porosz alkotmányban a törvényhozást a liberális többség uralta. Így a porosz hadsereg formáját elutasította. Ezért I. Vilmos Bismarkot hívta kormányra. Ő egy keménykezű porosz junker volt. Egy határozott programmal rendelkezet a kisnémet egység megvalósítására. Külpolitikája: kivárás, alkalmazkodás. Oroszországot megnyerni kell és nem, pedig ellenséggé tenni. Katonai együttműködés a Habsburgokkal. (de közben készül Ausztria megtámadására.) Franciaország semlegességének megszerzése. 1866 tört ki a porosz – osztrák háború: poroszok mellett áll az olasz királyság, mivel meg akarják szerezni Ausztriától Velencét. A franciák semlegességet ígértek. A német szövetség többsége Ausztriát támogatta. Mindenki Bismark bukására számított. De a poroszok győzelmet arattak. Ausztria védekezésre állt át. Bismark viszont békét kötött, mivel Ausztriát nem megsemmisíteni akarta, hanem kizárni az egyesítésből. Az Ausztriát támogató kis német államokat beolvasztották Poroszországba. Létrejött az Észak – Német Szövetség. Poroszvezetésű alkotmányos monarchia. A külügy és a hadügy az uralkodó kezében volt. Ez az új német állam felborította a hatalmi egyensúlyt, mely legjobban Franciaországot veszélyeztette. Napóleon háborúval akarta trónját megszilárdítani. Franciaország hadatüzent: 1870 – 71 porosz francia háború. Villámháború volt, melyet a poroszok nyertek meg: bekebelezve Elzász – Lotaringiát, körül zárta Párizst, é s megszállva tartotta Észak – Franciaországot. 1871. kikiáltották a német császárságot. A poroszirányítás valósult meg.