Az Ideiglenes Nemzeti Kormány
-
A Moszkvában tárgyaló fegyverszüneti küldöttséget Molotov megbízza egy ideiglenes kormány felállításával, melynek elnöke Miklós Béla lett.
-
Eközben Magyarország hadszíntérré vált. Borzalmas károkat okozva küzdöttek egymással a szovjet, bolgár román és a német nyilashű magyar csapatok
-
1944 decemberében Szegeden megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, melynek programja lényegében megegyezett a kommunistákéval
-
szélsőjobboldali szervezetek betiltása
-
háborús bűnösök felelősségre vonása
-
demokratikus szabadságjogok kiterjesztése
-
földreform
-
nyersanyagforrások államosítása
-
kartellek és bankok állami ellenőrzés alá vétele
-
alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása
-
ideiglenes kormány megalakítása
-
december közepén Debrecenben megalakul az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, mely megkezdi a képviselők kiválasztását
-
1944. december 21-én összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés és másnap megalakul az Ideiglenes Nemzeti Kormány
-
Ezek után Magyarország hadat üzen Németországnak, majd 1945-ben, Moszkvában aláírja a fegyverszüneti egyezményt, melyben elismerte a trianoni határokat, kötelezte magát 300 millió dollár jóvátételre és vállalta 8 hadosztály felállítását. Az egyezmény betartására a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) ügyelt, melyet a három szövetséges nagyhatalom képviselőjéből állt, de gyakorlatilag a szovjet politikai érdekeket képviselte
-
A SZEB ellenőrzést gyakorolt a pártok és intézmények fölött, utasításait a magyar kormány köteles volt betartani. Korlátozhatta az országgyűlés működését és megakadályozhatta a neki nem tetsző törvénytervezetek tárgyalását
-
A bel- és külpolitika ellenőrzése mellett a szovjetek kezükben tartották a szellemi élet felügyeletét is.
-
A háborús bűnösöket népbíróságok elé állították
-
Megkezdik a földosztást, melyben kérdéses volt, hogy életképes parasztbirtokokat alakítsanak-e ki, mellyel nem mindenki kapott volna földet, vagy adjanak minden igényjogosultnak, ezáltal sok nagybirtokost megfosztva földjétől. A kormány az utóbbi mellett döntött
-
Új választójogi törvényt fogadtatnak el, mely biztosítja a z általános, titkos szavazást minden 20 éven felüli magyar állampolgárnak
Tildy Zoltán kormánya
-
1945-ben kiírt választásokon a FKGP megszerezte a szavazatok 57%-át, így a kisgazdapárt egyedül is kormányt alakíthatott volna, de szovjet megszállás alatt lévő országban a kommunistákat nem lehetett kihagyni a kormánypártból, tehát a két parasztpárt és a két munkáspárt részvételével nagykoalíció alakult, melynek gyakorlatilag nem is akadt ellenzéke
-
A kormányalakítási tárgyalások rögtön felszínre hozták az ellentéteket, hisz a belügyi tárcát a FKGP és a kommunisták is akarták, de végül a kommunistáké lett.
-
1945-ben tehát hivatalba lépett Tildy Zoltán miniszterelnök és szovjet kívánságok szerint megalakult kormánya.
-
A belügy megszerzésével a kommunisták megteremtették maguknak a gazdaság fölötti ellenőrzés lehetőségét, és javaslatukra létrehozták a Gazdasági Főtanácsot
-
1946 elején a parlamentben napirendre került az államforma kérdése→ 1946. február 1-jén kikiáltják hazánk történetének második köztársaságát, melynek elnöke Tildy Zoltán lett, a kormány élére pedig Nagy Ferencet nevezik ki.
Nagy Ferenc miniszterelnöksége
-
A kisgazdapárt orvosolni akarta a földosztás során gazdagabb parasztság sérelmére elkövetett szabálytalanságokat, mire a kommunisták „Földet vissza nem adunk” jelszó mögé sorakoztatta a földhözjuttatottakat, szembefordítva őket a kisgazdapárttal
-
A kommunisták kezdeményezésére megalakul a Baloldali Blokk, mely kijelenti, hogy csak a kisgazdapárt demokratikus elemeivel hajlandó együttműködni. Követeléseik:
-
földreform védelme
-
közigazgatás megtisztítása
-
olaj- és bauxitbányászat államosítása
-
nehézipari kulcsüzemek állami kezelésbe vétele
-
A Baloldali Blokk 3 pártja és a szakszervezetek tömeggyűlést rendeztek a Hősök terén, ahol 300 ezer ember vonult fel követelve a „reakció” kiszorítását a kisgazda pártból
-
A kommunisták vezényelte kisgazdaellenes megmozdulások hatására a kisgazdák kénytelenek voltak visszakozni. Több képviselőt száműztek, belőlük alakult meg a Magyar Szabadság Párt
-
1946 nyarán megtörtént a szénbányák és erőművek államosítása, s a kommunisták nyomására megkezdődött a közigazgatásban dolgozók B-listázása, melynek során 60 ezer dolgozót bocsátottak el
-
a kisgazdapártot nem a felkorbácsolt tömeghangulat, hanem külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomaták ugyanis azt tanácsolták, hogy az ország ne adjon ürügyet a szovjetek kivonulásának elhalasztására, ugyanakkor engedmények árán de őrizze meg a demokráciát
-
A politikai válságot a kisgazdapárt egy három évre szóló koalíciós egyezmény megkötésével akarta feloldani, mely egyben a demokrácia fennmaradását is biztosította volna.
-
A Baloldali Blokk nem utasította vissza a kisgazdák javaslatát, a kommunisták azonban gyorsan megtalálták az ürügyet az újabb támadásra
-
A megszállók folytatódó erőszakoskodásaival itt-ott szembeszegült a lakosság, melynek néhány katona áldozatul esett. A kommunisták szervezett merényletekről kezdtek, szónokolni s követelték a kisgazdapártban és az egyházi szervezetekben megbúvó felbujtók megbüntetését.
-
1946 tavaszán Rajk László lett a belügyminiszter, aki ellentmondást nem tűrően képviselte a kommunista párt érdekeit és feloszlatott több mint 1500 társadalmi egyesületet (pl. Magyar Cserkész Szövetség, Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos Testülete)
-
Ezzel a kommunista belügyminiszter megsemmisítette a demokrácia alapegységeit, a civil társadalom szervezeteit
-
Nyárra elviselhetetlenné vált az infláció. A kereskedelem és a pénzforgalom összeomlott árut csak árura lehetett cserélni.
-
A SZU-nak is érdekében állt, hogy a magyar gazdaság teljesítőképes legyen, ezért hozzájárult az Ausztriába hurcolt javak visszaszállításához és a jóvátételi kötelezettség meghosszabbításához. Az USA visszaszolgáltatta a Magyar Nemzeti Bank 1944-ben nyugatra vitt aranykészletét és 20 millió dollár áruvásárlási hitelt adott
-
1946. augusztus 1-jén bevezetik a forintot, ezzel helyreáll a pénzforgalom és a kereskedelem
-
Még ebben az évben megkezdődtek a béketárgyalások, melynek során elfogadták a szovjet álláspontot, mely szerint vissza kell állítani a trianoni határokat-
-
A békeszerződést 1947. február 10-én írja alá Gyöngyösi János külügyminiszter. Ez a szerződés már nem biztosítja a kisebbségi jogokat, így a szomszédos országok magyarsága teljesen védtelen maradt, ráadásul a szerződés aláírása után sem állt helyre az ország szuverenitása
-
A kisgazda pártban Nagy Ferenc, Kovács Béla, Varga Béla, a parasztpártban Kovács Imre sikeres ellenlépéseket tett a kommunista előretöréssel szemben. Mivel a kommunisták és parasztpártokban tevékenykedő csatlósaik megakadályozták, hogy a Magyar Parasztszövetség a parasztság érdekvédelmi szervezete legyen, országos parasztnapokat tartottak Budapesten→ megerősödnek a kisgazdapárton és parasztpárton belül a demokrácia hívei, akik vissza akarták szorítani a kommunista elemeket.
-
A kialakult politikai erőegyensúlyt azonban a szovjetek jelenléte ismét a kommunista párt felé billentette, és kirobbantották az ún. köztársaság-ellenes összeesküvés ügyét, melynek során egy Magyar Közösség nevű titkos társaság tagjait vádoltak→ Kovács Bélát Szovjetunióba viszik, sok kisgazdapárti politikust letartóztatnak
-
1947-ben Nagy Ferenc Svájcba utazott, ezalatt a a belügyi szervek a miniszterelnököt terehlő hamis adatokkal lemondatták a minisztert
-
1947-ben a kommunsiták hasonló módon tették artalmatlanná addigi legveszélyesebb politikai ellenfeleiket Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban
-
NagyFerenc lemondatása után Dinnyés Lajsot ültették a miniszterelnöki székbe és hozzáfogtak az erőszakkal előrehozott választás előkészítéséhez
-
A választást a kommunisták nyerték meg híres kékcédulás csalásaikkal
-
A kisgazdák és a demokrata pártok megszerezték a szavazatok több mint 50%át, arra azonban nem volt esélyük, hogy a kommunisták nélkül kormányt alakítsanak
-
1948-ban megrendezték az úgynevezett egyelüsélsi kongresszust, ahol a kommunista és szociáldemokrata pártok képviselői kimondták a két munkáspárt egyesülését, és létrehozták a Magyar Dolgozók Pártját, melynek elnöke Szakasits Árpád, főtitkára pedig Rákosi Mátyás
-
Az 1947-es választásokat követően kiszorították a demokráia utolsó képviselőit is. Kovács Imre a parasztpárt volt főtitkára és Varga Béla a parlament kisgazdapárti elnöke emigrációba kényszerült
-
Nyáron lemondatták Tildy Zoltán köztársasági elnököt és Szakasits Árpádot, ültették a helyére
-
1949-ben a kisgazdapárt és parasztpárt kézbentartására létrehozták a Magyra Függetlenségi Frontot, mely testületbe be kellett lépnük és a Népfront döntéseinek alá kellett vetniük magukat
-
1949-ben a kommunisták megrendezték az első egypárti választást, mely természetesen az ő győzelmükkel végződött
-
A kommunsták a kezdetektől fogva céljuknak tekintették az egyház elleni kűzdelmet, mindenekelőtt a velük szembeszálló Mindszenty József bíborost kellett az útból eltávolítani
-
Az egyházakat szerződésekkel kötelezték, hogy elismerjék korlátozott jogállásukat, egyben iskoláikat megszüntették, a szerzetesrendeket nagy részét feloszlatták
-
Az ellenfeleitől megszavadult kommunisták belekezdtek a saját táborukba befészkelt ellenség felkutatásához→1948-ban létrehozzák az Államvédelmi hatóságot, az ÁVH-t
-
1949-ben mint imperialista kémet letartóztattéák és kivégezték Rajk Lászlót és társait
-
1949-ben az egypárti parlament elfogadta az új, szovjet típusú alkotmányt. A köztársasági elnök helyett Elnöki tanácsot állítottak az ország élére, mely a parlament megkerülésével törvényerejű rendeleteket hozhatott
-
1950-ben elfogadták a tanácstörvényt s megtartották a tanácsválasztásokat, így a helyi közigazgatások is kizárólag a kommunisták és támogatóik kezébe kerültek.