Energiahordozók csoportosítása:
1. Elsődleges energiahordozók: a természetben előforduló energiatartalmú anyagok és mozgások. Pl. kőszén, szél, melyekből az ember számára hasznosítható energia (hő-, vagy villamosenergia) állítható elő.
a. Fogyó vagy nem megújuló (fosszilis): pl. szénhidrogének, kőszén, uránérc
szénhidrogének: kőolaj és földgáz:
A kőolaj és a földgáz tengeri planktonokból (egysejtű tengeri lebegő növények és állatok) képződik. Az elhalt planktonok a tengeri üledékbe süllyednek. O2-mentes környezetbe és nagy nyomás alá kerülnek, szerves anyagaik kőolajjá és földgázzá alakulnak.
Mindig tengeri üledékes kőzetben találhatóak.
Fő lelőhelyek: Perzsa öböl, Mexikói öböl, Északi tenger
Felhasználása: hőerőművek, fűtés, benzin, vegyipari alapanyag
Földgáz: általában a kőolajjal együtt fordul elő
Képződése ua.
Felhasználás: fűtés, vegyipari alapanyag
szénféleségek:
Növények maradványai O2-mentes körülmények közé kerülnek. A növényi anyagok először megbarnulnak, majd lassan szénné alakulnak.
A folyamat lépései:
tőzeg lignit barnaszén feketeszén antracit
A tőzeg még növényi részeket tartalmaz, a lignit már nem.
A tőzeg széntartalma a legkisebb, az antracité a legnagyobb.
Fő lelőhelyek: nagy szénmedencék: Donyeck medence, Appalache-hegység, Kína, Dél-Afrika
Felhasználása: fűtőanyag, kohászat, hőerőművek
Uránérc- érc, amit atomerőművekben használnak villamos energia termelésre
Fő lelőhelyek: Dél-Afrika, Franciaország, Sziklás hegység,
b. Megújuló: pl. vízenergia, napenergia, szélenergia
Vízenergia- olyan országokban jellemző, ahol nagy esésű folyók találhatók, pl. Norvégia
Napenergia- mindenhol használható, ahol nem jelentős a felhőborítottság
Szélenergia- állandó, egyirányú szél kell hozzá
Pl. Nyugat-Európa
2. Másodlagos energiahordozók: Az elsődleges energiaforrás átalakításával nyert energia, pl. villamos energia, benzin
Az energiafelhasználásban bekövetkezett változások:
A táblázat adataiból leolvasható, hogy a 70-es évekig a fő energiahordozó a kőszén volt. Hőerőművek villamos energiát állítottak elő belőle, de lakások fűtésére is főleg ezt az energiahordozót használta a lakosság.
A szénkészletek lassan kimerülnek, a külszíni bányákat kimerítették, így drága lett a jobb minőségű szén kitermelése.
A 70-es évektől kezdték a kőolaj kitermelését, ez tovább csökkentette a szénféleségek szerepét a világ energiagazdaságában.
A kőolaj kitermelése a 2000-es évekre lecsökkent, mert a készletek korlátozottak. A földgáz kitermelése viszont a 70-es évektől folyamatosan nő.
A víz és egyéb energiahordozók szerepe az 1900-as években még nagyon nagy volt, mert főleg fával fűtöttek az emberek, de a villamos energia és a szén elterjedésével a szerepük lecsökkent, az utóbbi évtizedekben, mint alternatív energiaforrás, ami nem szennyezi a környezetet, ismét szerepet kapott. Új energiahordozóként lépett be az atomenergia.
Azokban az országokban alkalmazzák leginkább, ahol más energiahordozók nem állnak rendelkezésre. Kevéssé szennyezi a környezetet, fajlagosan sok energia állítható elő.
Pl. Franciaország, Japán.
A közeljövőben várható a szén és a kőolaj szerepének további csökkenése a megújuló energiaforrások javára.
Az energiagazdaság okozta környezeti problémák:
A fogyó energiahordozók növekvő kitermelése globális energiaválsághoz vezet.
Környezetszennyezés: pl. az energiahordozók elégetése ► fokozódó üvegházhatás, savas esők, termőterületek elvesztéséhez vezet (külszíni bányászat, vezetékek); talajszennyezés, tájrombolás (pl. meddőhányók), tengeri kitermelés, tankerek balesetei ► vízszennyezés, hulladékelhelyezés problémája.
Példák a mérséklés lehetőségeire: energiatakarékosság, korszerűbb technológia ► csökkenő energiaigény, az elhagyott bányaterületek helyreállítása, újrahasznosítása.
Alternatív energiahordozók alkalmazása, megújuló energiaforrások.