Hazánk felszíni vizei

 

Folyók

Vízhálózatunk a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Felszíni vizeink döntően a környező országokból érkeznek. Folyóink vízjárása ingadozó, a Tiszáé szélsőségesen ingadozó. Hóolvadáskor és nyár elején áradás, nyár végén, télen alacsony vízállás jellemző.

Duna:

Kb. 400 km hosszan folyik az ország területén. A legjelentősebb mellékfolyói a Rába, a Sió, a Dráva és az Ipoly. Tengeri kijáratot biztosít, végig hajózható. Váltakozó munkavégző képesség (szakaszjelleg) jellemzi: épít pl. Szigetközben; pusztít pl. Visegrádi-szorosban, kanyarog az Alföld középső részén.

Tisza:

Kb. 600 km hosszan folyik az ország területén, a Dunába torkollik. Legfontosabb mellékfolyói: Bodrog, Sajó, Zagyva, Szamos, Körös, Maros. Középszakasz jellegű, kanyargó folyó, de a folyószabályozással levágták a kanyarulatokat, ezért a víz folyása felgyorsult.

Tavaink

Balaton:

Közép-Európa legnagyobb állóvize (700 km2). Medencéje tektonikus eredetű, árok besüllyedésével jött létre, fiatal negyedidőszaki képződmény. Hosszúsága északkelet-délnyugati irányban 78 km, szélessége kb. 12-15 km (kivéve Tihany kb. 2 km), átlagos mélysége 3 méter, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútnál 11 méter. Vízszintjének szabályozásában a Zalának és a Siónak van kiemelkedő szerepe.

Velencei-tó:

A Velencei-tó vize a Balaton árkának folytatásában gyűlt össze. Jelentőségét növeli a fővároshoz közeli fekvése. Területe 27 km2, de jelentős részét nádasok fedik. Sekély (átlagosan 1,5 méter mély), erősen feltöltődött, pusztuló tó. Vízellátása rapszodikus, vízszintje változó. Nyugati része madárrezervátum.

Fertő-tó:

Még inkább haldoklik, a tópusztulás előrehaladottabb stádiumban van. Sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt. Mint a legnyugatibb helyzetű sztyepp-tó, védelmet élvez. Osztrák-magyar együttműködéssel létrejött a Fertő-Hanság Nemzeti Park. A tó teljes felszíne 322 km2, de ebből csak 82 km2, jut hazánk területére.

Az Alföldön gyakoriak a szélvájta mélyedéseket kitöltő tavak (pl. szegedi Fehér-tó) és a levágott, elhagyott folyókanyarulatokból létrejött morotvatavak (pl. Szelidi-tó) is. Legnagyobb mesterséges eredetű tavunk a Tisza felduzzasztásával kialakított Tisza-tó, amelynek vizét öntözésre, energiatermelésre, haltenyésztésre és idegenforgalmi célokra is hasznosítják. Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. A tónak mára kialakult az ökológiája, madárrezervátum is működik benne. Fő táplálója a Tisza.

Idegenforgalmi jelentőség

A Balaton kiemelkedő idegenforgalmi célpont, Budapest után a leglátogatottabb része az országnak. Főleg nyáron látogatják a turisták (külföldi és belföldi). A téli félév idegenforgalmának fellendítése érdekében belső medencével rendelkező szállodák épültek. A helyi önkormányzatok és civil szervezetek próbálják téli programokkal is csábítani a vendégeket.

A kisebb tavaink szintén látogatottak nyáron.

Poroszlón épült a Tisza-tavi Ökocentrum, mely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.

Szerző
Do Emese
Forrás
Facebook nyilvános csoport

Letölthető fájlok

Tartalom jelentése

Ha bármi problémát észlelsz a(z) "Hazánk felszíni vizei" című tartalommal kapcsolatban, kérlek az alábbi hivatkozásra kattintva jelezd felénk! Köszönjük!