Kőzettan

Kőzetek: Természetes anyagok, a kőzetburok felépítői, különböző ásványok – földkéreg természetes, egynemű, általában kristályos alkotói – keverékei.

A kialakulásuk alapján három nagy csoportra különítjük őket:

1. magmás kőzetek

A magma kőzetolvadék, aminek a megszilárdulásával magmás kőzetek alakulnak ki. A magma tartalmaz SiO₂-t (kvarc). Az Sio₂ mennyisége alapján a magma lehet:

• savanyú (65%felett) – sűrűn folyó

• semleges (52-65%) – közepes sűrűségű

• bázikus (52% alatt) – hígan folyó

1. mélységi magmás kőzetek

A magma nyomul felfelé, elakad és a felszín alatt szilárdul meg. Lassan hűl ki, nagy kristályok fejlődnek. Pl. bázikus: gabbró, semleges: diorit, savanyú: gránit.

2. kiömlési kőzetek

A magma eléri a felszínt, lávaként és törmelékként felszínre kerül. Az ásványok mikroszkópikus méretűek, nem különíthetőek el. Pl. savanyú: riolit (főleg robbanásos vulkáni tevékenység esetén képződik), semleges: andezit (főleg rétegvulkánok esetében képződik), bázikus: bazalt (főleg óceánközépi hátságok területén vagy hasadékvulkánokban képződik).

A kiömlési kőzeteknek van tufa változata is, a vulkáni törmelék kőzetté válásával jönnek létre a vulkáni tufa közetek, pl. andezittufa, riolittufa.

2. üledékes közetek

Olyan kőzetek tartoznak ide, amelyek az üledékből képződnek.

1. törmelékes üledékes kőzetek

Más kőzetek törmelékeiből keletkeznek. Valamilyen cementáló anyag, pl. mész összetapasztja a törmelék részecskéit. Pl. lösz, homokkő.

2. szerves üledékes kőzetek

Olyan kőzetek, melyek élőlények vázaiból alakultak ki. A felhalmozódott vázak nagy nyomás alá kerülnek, majd kőzetté válnak. Pl. mészkő, kovakő

3. vegyi üledékes kőzetek

A kőzetek kialakulása során kémiai átalakulás történik. A vízből válnak ki. Pl. mészkő, kősó, gipsz

3. átalakult kőzetek

Más kőzetekből magas hőmérséklet vagy nagy nyomás hatására képződnek. Pl. palák, márvány

Felismerendő kőzetek:

A gránit: Mélységi magmás kőzet. Nagy ásványok építik fel. Kemény kőzet. Az ősföldek és a szárazföldi kőzetlemezek fő alkotója.

Színe változó, a legjellemzőbb a hússzín, benne fekete és csillámló ásványokkal.

Főleg díszkőként használják.

Hazai előfordulása: Velencei-hegység.

A bazalt: bázikus magmás kiömlési kőzet. Sötét színű, egynemű kőzet, ami óceánközépi hátságokban és hasadékvulkánokban felszínre került láva megszilárdulásával képződik.

Építőkőként és vasúti töltésekhez használják.

 

Oszloposan pusztul, bazalorgonákat alkot. Óceánokban a feltörő láva speciális formákat, ún. párnalávát alkot, mert a víz a láva felszínét gyorsan kihűti, az megszilárdul, a belseje egy ideig még olvadt.

A mészkő: szerves vagy vegyi üledékes kőzet. Keletkezhet csigák, kagylók és egyéb mészvázas élőlények felhalmozódott vázaiból vagy vegyi úton, a vízből kiválva.

Tartalmazhat állati vázmaradványokat, ez alapján nevezik el, pl. kagylós mészkő. Közepesen kemény kőzet, az enyhén savas víz (a vízbe CO₂ oldódik, enyhe szénsav keletkezik) oldja. Ez a folyamat az alapja a karsztosodásnak (víznyelők, barlangok, cseppkövek képződése).

Felhasználása: jó építőkő, porított változatát szintén az építőipar hasznosítja, csiszoltan díszítőkőként használják, hasonlít a márványhoz.

Általában fehér, de van színes változata is.

Hazai előfordulása: Bükk, Bakony, Aggteleki-karszt.