Elhelyezkedése
Közép- és Dél-Amerika, illetve Mexikó tartozik Latin-Amerikához. Spanyol és portugál gyarmatok voltak, a 19. század végétől függetlenek.
Természeti erőforrásai
Latin-Amerika ásványkincsekben kifejezetten gazdag. Nagy mennyiségben található a területén ásványi eredetű energiahordozó.
-
Szénféleségek: feketeszén (Venezuela, Brazília)
-
Szénhidrogének: kőolaj-földgáz (Mexikó, Venezuela, Kolumbia)
Nagy mennyiségben találhatóak ércek.
-
Vasérc (Mexikó, Brazília, Venezuela)
-
Bauxit (Brazília, Suriname)
-
Rézérc (Mexikó, Chile, Peru)
-
Ónérc (Mexikó, Brazília, Bolívia, Peru)
-
Ezüst (Peru, Chile, Mexikó)
Hatalmas alföldjei vannak, amelyek kedveznek a mezőgazdasági termelésnek.
Éghajlata változatos, a déli területek a gabonatermesztésnek és a legeltető állattartásnak kedveznek, míg a trópusi területeken ültetvényes gazdálkodás keretében banánt, cukornádat, fűszernövényeket, kaucsukot, kávét, kakaót termesztenek, melyek a világpiacra kerülnek.
Latin-Amerika gazdasága
Latin-Amerika országai nagyrészt spanyol és portugál gyarmatok voltak. A 19. század végétől függetlenek, de a 20. században az USA befolyása alá kerültek. Emiatt nem alakult ki az 50-es évekig feldolgozóipar.
Fellendülés azokban az országokban történt az 50-es évek után, amelyek rendelkeztek nyersanyogokkal. Főleg nyersanyagokat és félkésztermékeket exportálnak ma is.
Az 1970-es évektől hatalmas hiteleket vettek fel a latin-amerikai országok, amelyeket nem tudtak visszafizetni, ezért eladósodtak, gazdaságuk összeomlott.
Az 1990-es évektől megindult a külföldi tőke beáramlása Latin-Amerikába. Amerikai, japán és európai cégek jelentek meg a térségben. Főleg az autóipar, az elektronika és a feldolgozóipar indult fejlődésnek. Fő autógyártó Brazília és Mexikó.
A latin-amerikai országokban felfutott a tercier szektor (szolgáltatások), főleg az idegenforgalom kiemelkedő, pl. Brazília, karib-térség.
A közép-amerikai államok fő bevételi forrása a monokultúrás banántermesztés (ültetvényes gazdálkodás).
