Urbanizáció

Urbanizáció fogalma

A városok számának, területének és a városi lakosság arányának növekedését városodásnak, a városi életmód terjedését és az ehhez köthető arculatváltást városiasodásnak (falvak átalakulása, városi jelleg), a két folyamatot együtt pedig urbanizációnak nevezzük.

Klasszikus városszerkezet övei

• City (központ), belső munkahelyöv

A város legbelső része, drága üzletek, irodák, hivatalok, szállodák találhatók itt. Sűrűn beépített. Nappal nagyon sok járókelő van itt.

Budapesten a Váci utca környéke.

• Belső lakóöv

Sűrűn beépített része a városnak, a city körül helyezkedik el. Több emeletes, régi bérházak találhatók itt. A házak általában rossz állapotban vannak.

A tehetősebb városlakók elköltöznek ezekből a házakból, gettósodás figyelhető meg. Napjainkban sok helyen megindult a rossz állapotú épületek, városrészek rehabilitációja, modern városrészek jöttek létre. Budapesten a Corvin-negyed rehabilitációjával nagyon vonzóvá vált a fiatalok számára.

Budapesten a Nagy Körút és a Kis Körút közti részek.

• Külső munkahelyöv

Pályaudvarok, raktárak, ipari üzemek találhatók ezen a területen. Közöttük régebbi lakótelepek lehetnek. Ilyen például Budapesten a Kelenföldi pályaudvar, a Kőbányai sörgyár.

• Külső lakóöv

Kertes, családi házas területek, lakótelepek a város külső részén. A szolgáltatások biztosítására helyi városrész-központok jöttek létre. Újabban megjelenő bevásárlóközpontok főleg itt jöttek létre. Lakónépessége nő.

Budapesten ilyen terület például Káposztásmegyer, Újpest, Pestszentlőrinc.

Az agglomeráció település típusai és kapcsolatuk a központtal

A felgyorsult urbanizáció hatására a nagyvárosok körül jellegzetes településhalmazok, ún. agglomerációk jöttek létre.

Az alvótelepülések főként lakófunkcióval rendelkeznek: lakosságuk nagy része a központban vagy valamelyik bolygóvárosban dolgozik, ezért ingázik.

Bolygóvárosnak nevezzük azokat az agglomerációhoz tartozó kisebb városokat, amelyek a központi település tehermentesítése céljából átvettek egy-egy szerepkört a centrumtól.)

Az agglomeráció és a központi város kapcsolata szoros. Az agglomeráció települései egészséges lakóhelyet biztosítanak, városellátó mezőgazdasági termelést folytatnak, pihenési lehetőségeket biztosítanak a városlakók számára, bizonyos ipari tevékenységeket át tudnak venni a várostól.

A központ munkahelyet, szolgáltatásokat (kórház, iskolák, közigazgatás, kultúra) biztosít az agglomeráció lakói számára.

Példák a nagyvárosi élet okozta társadalmi-környezeti problémákra:

• A nagyfokú beépítettség csökkenti a zöldterület, ezért egészségtelen lesz a levegő.

• A zsúfoltság túlterheli az infrastruktúrát, közlekedési problémák, dugók alakulnak ki.

• A közlekedés miatt a levegőszennyezés nagyon káros, szmog alakulhat ki.

• A zajterhelés jelentős, idegrendszeri és hallószervi károkat okozhat.

• A képződő hulladék elhelyezése komoly problémákat okozhat.

• A rohanó életmód stresszessé teszi az embereket.

• A megnövekedett lakosságszám miatt lakáshiány alakulhat ki, a meglevő lakásállomány leromlik, nincs kapacitás ezeket felújítani.

• Sok a hajléktalan, akik nem rendelkeznek lakással és munkával, az utcán kénytelenek élni.

• A nagyváros belső területein a régi bérházak leromlása miatt azok elértéktelenedtek, gettósodás indult el.

Nagyvárosi élettel járó problémák