Mikes Kelemen törökországi levelei

Mikes Kelemen élete

(1690-1761)

Református köznemesi családból származott, majd később a család áttért a katolikus hitre. A kolozsvári jezsuita kollégiumban tanult, majd II. Rákóczi Ferenc fejedelem szolgálatában állt.

A szabadságharc bukása után a fejedelmet követte a száműzetésbe. 1741-ben kegyelemért fordult Mária Teréziához, de elutasításra talált. 1761-ben Rodostóban halt meg, pestisben.

Mikes Kelement 207 darabból álló levélgyűjteménye alapján tartják a XVIII. századi magyar próza kiemelkedő alkotójának. A gyűjtemény törökországi emigrációjának éveiben keletkezett 1717 októbere és 1758 decembere között. A Törökországi levelek fiktív levelek. A fiktív levélcímzettje általában kitalált, nem valóságos vagy már meghalt személy. Írója eleve azzal a szándékkal készíti, hogy nem is küldi el senkinek, illetve az olvasóközönségnek szánja. Szerzőik a levélformát mondanivalójuk művészi kifejezésére használják fel. Címzettjük képzeletbeli személy, egy bizonyos P. E. grófnő Konstantinápolyban, akit a levélíró „édes néném”-nek szólít. Levélgyűjteménye témáját és jellegét tekintve különböző darabokból áll. Bár az egymást követő levelekben kölcsönös hivatkozások, utalások találhatók, maga a gyűjtemény nem alkot kompozíciós egységet.

37. levél

Rodostó, 28. maji 1720.

Rodostóban vannak. Konstantinápoly két napi járásra van, tengeren egy nap. A környéken szép mezők, megművelt földek vannak és szőlőskertek. Gyapotot termelnek és kereskednek vele. Az asszonyoknak annyi dolguk van, hogy megműveljék a földet, megszedjék a termést, majd megfonják, vagy eladják.

Szépek a házak, de nincs utcára néző ablakuk, hogy a feleségek ne lássanak ki. Az utcák éjszaka veszélyesek a janicsárok, örmények és görögök miatt. Este nem mertek kimenni az asszonyok, mert megerőszakolják és megölik őket. Mióta itt lakik a fejedelem, azóta nagyobb biztonságban érzik magukat.

Szigorú rendtartás van a fejedelem házában. Hat órakor ébred a fejedelem, utána misére megy, nyolckor ismét szertartás van. Délben ebéd, délután és este ismét mise. Este vacsora.

Néha mulatságot tartanak. Hetente kétszer vadászat van, máskor írással tölti az időt a fejedelem.

A török és örmény emberek távolságtartóak, így Bercsényihez jár át a fejedelem. Csendes ember, nem szeret beszélgetni, inkább Nagy Sándor történetét olvassa. Télen-nyáron tíz órakor nyugovóra tér.

112. levél

Rodostó, 8. aprilis 1735.

Nagypéntek van. Nem az Urat síratják, aki már a Paradicsomban van, hanem a fejedelmet.

Március 25-ei levele után gyenge lett a fejedelem. Utolsó napokban is ragaszkodott a szokásaihoz, próbálta azokat maradéktalanul megtartani. Egyre gyengébb lett. A végén már olyan gyenge volt, hogy a szavát sem lehetett érteni. A pap feladta az utolsó kenetet, majd elaludt és meghalt. Őt gyászolják.

190. levél

Rodostó, 15. octobris 1735.

Holnap kezdődik a törökök böjtje, a ramadán. Mohamed a Koránban azt hirdeti, hogy ramadán idején nem szabad se enni, se inni és dohányozni sem. A böjt után dohányoznak és ünnepelnek.

Mohamed az Istennek akart tetszeni, amikor 50 napban határozta meg a böjtöt. Mohamed felment Istenhez és megalkudta vele, hogy csak 30 nap legyen a böjt.

Krisztus a harmadik égben tartózkodott, mert a köntösében volt egy gombostű és a mennybe nem lehet bevinni földi dolgot.

191. levél

Rodostó, 8. decembris 1753.

A ramadán után következik a nagy bairam, ami olyan, mint nálunk a húsvét. Az ünnepség ágyúlövésekkel, síppal, dobbal kezdődik és 3 napig tart. Az ünnepséget a császár kastélyában tartják. A császár hajnalban elmegy a Szent Sofia templomba, azután a tisztek, vezérek, pasák köszöntik. A császárnék, akik egész évben be vannak zárva, szintén elmehetnek az ünnepségre. A törökök szeretete ilyenkor kiterjed az állatokra, növényekre, halottakra.

Levelében köszönti és áldja Jézus Krisztust, Mózest, Dávidot, Salamont, Noét, Ádámot.

192. levél

Rodostó, 1754. 16. augusti.

A törökök megmossák a holttestet, tömjént égetnek, hogy a gonosz lélek eltávozzon. Egy alul-felül nyitott lepedőben helyezik a sírba. A sírban két angyal kéri számon a halottat földi cselekedeteiről.

Ha hívő volt a halott, akkor fehér angyalok mennek hozzá és a túlvilági boldogságról mesélnek neki, de ha vétkes volt, akkor fekete angyalok mennek hozzá és bántani fogják a nagy ítélet napjáig.

Mohamed a szerecseneknek a száraz, terméketlen földért cserébe ígéri a paradicsomot. Ott csak tiszta lányok vannak, asszonyok nincsenek.

193. levél

Rodostó, 23. novembris 1754.

Visszanyeri látását Isten kegyelméből. Előtte szúrást érzett a szemében, mintha beleesett volna valami. Miután a hártyák leestek a szeméről, világosabban látott. Másfél év vakság után ismét el tudja olvasni az imádságoskönyvet. a lelki vakság rosszabb, mint a testi. Isten mindenkit óvjon ettől.

207. levél

Rodostó, 20. decembris 1758.

A nemzetet a halálra ítélt rabokhoz hasonlítja. Már csak ketten maradtak a rabok közül Zay úrral. Csáki úr halála után Zay úrat is kivégezték. A Rákóczival száműzetésbe kerültek közül már csak ő maradt. A siralom völgyében hálát ad az isteni gondviselésért, sorsa Isten kezében van.

Az első levelét 27 évesen írta nénjének, most 69. 17 évet bujdosással töltött, de ez sem haszontalan idő, mert Isten akarata szerint élt.

Szerző
Do Emese
Forrás
Facebook nyilvános csoport

Tartalom jelentése

Ha bármi problémát észlelsz a(z) "Mikes Kelemen törökországi levelei" című tartalommal kapcsolatban, kérlek az alábbi hivatkozásra kattintva jelezd felénk! Köszönjük!