Az anyanyelv használata alapvető emberi jog. (Európa Tanács chartája, ENSZ Emberi Jogok központja, Európai Unió nyilatkozata).
Kisebbség
-
az állam nemzeti jellegét meghatározó néphez képest kisebb közösség
-
általában nincs uralkodó helyzetben
-
de megőrzi identitását, nyelvét
A magyar anyanyelvűek mintegy harmada ma Magyarország határain kívül él. Ennek két alapvető oka lehet:
-
emigráció: önkéntes döntésen alapul az elvándorlás más államhatárok közé (USA, Kanada, Brazília, Németország)
-
országhatárok rendezése miatt kerül más állam fennhatósága alá, Magyarországon a trianoni döntés miatt állt elő ez a helyzet (Szlovákia, Románia, Horvátország, Burgenland)
mindkét esetben kikerülhetetlen valamilyen fokú asszimiláció (beolvadás a többségbe), ez lehet
-
önkéntes (pl. házassággal, jobb munka- és tanulási feltételek reményében)
-
kényszerű (az állami jogi intézkedések miatt, pl. anyanyelv korlátozása)
Az asszimiláció eszközei
A modern európai demokráciák nem oldották meg a kisebbségek helyzetét, a közép-európai országokban a kisebbségek nagy része nem élvez autonómiát.
Franciaország (breton), Spanyolország (baszk), Szlovákia (magyar), Románia (magyar) – erősek az asszimilációs törekvések, a „nemzetállami” törekvés alapján nem veszik figyelembe a kisebbségek jogait. A beolvasztási kísérletek az alábbi módokon történhetnek:
-
manipuláció a statisztikai adatokkal
-
manipuláció a történelemtanítással
-
betelepítés-kitelepítés (egy adott területen így arányaiban csökkenhet a kisebbség létszáma, így nem tudja érvényesíteni a jogait)
-
a közigazgatási határok átrendezése (megváltozott etnikai arányok)
-
diszkrimináció a felvételi vizsgán, munkahelyen, stb.
-
megfélemlítés (hangulatkeltés, graffiti, verbális agresszió)
-
fizikai agresszió („magyarverés”)
A fentieket számos európai törvény és szabályozás tiltja, de szankciókat ritkán alkalmaz.
A diszkrimináció nyelvi eszközei
-
nyelvtörvények, pl. névhasználat korlátozása (szlovákiai magyar nevek: Elena Kovácsová, Judita Kissová), utcanevek, helynevek nem magyarul (pl. Temesvár – Timisoara)
-
megjelenés korlátozása a kultúrában, médiában (a rendszerváltás előtt még a 70%-ig magyarlakta területen sem volt magyar nyelvű TV-adás, kulturális intézmény – mára javult a helyzet)
-
oktatás szűkítése, pl. az általános iskolában csak románul/szlovákul tanítják a történelmet, irodalmat, földrajzot
Következmények
-
nyelvi zsugorodás: az anyanyelvhasználat bizonyos területekre szorul vissza (otthon, ima, baráti társaság), iskolában, munkahelyen államnyelv
-
a kisebbségek kiszorulnak a felsőoktatásból és az értelmiségi pályákról
-
elvándorlás
-
vegyes házasságok 75-80%-ban az államnyelvet beszélik a gyerekek
-
nyelvvesztés folyamata: pl. a nagyszülők még anyanyelven beszélnek, a szülők mindkét nyelven, a gyermekek pedig többnyire csak államnyelven, és elfelejtik nagyszüleik anyanyelvét