A mondatok osztályozása

Szerkezet szerint

1. tagolt vagy tagolatlan

• tagolt: a mondatrészek világosan elkülöníthetők: Én nem tudom, mi fenyeget. (József Attila)

• tagolatlan: a mondatrészek nem különíthetők el, pl. címek: Vörös és fekete

2. teljes vagy hiányos

• teljes: alany és állítmányt tartalmazza, pl. Én nem leszek a szürkék hegedőse. (Ady Endre)

• hiányos: alany, állítmány vagy mindkettő hiányzik

3. tő vagy bővített

• tő: csak alanyt és állítmányt tartalmaz: Esik az eső.

• bővített: más mondatrészeket is tartalmaz: Szerelemnél jobb az álom.

4. egyszerű vagy összetett

• egy tagmondatból áll: Mi dolgunk a világon? (Vörösmarty Mihály)

• 2 vagy több tagmondatból áll: Mert nehéz a kő, és nehéz az ólom, de nehezebb, kit titkos súlyú bűn nyom. (Babits Mihály)

Logikai minőség szerint

Állító vagy tagadó

Nincs közöm senkihez (T), szavam szálló penész (Á), vagyok, mint a hideg, világos és nehéz (Á).

Modalitás szerint

• Kijelentő: Aki szegény, az a legszegényebb. (József Attila)

• Kérdő: Mi az élet tűzfolyása? (Kölcsey Ferenc)

• Felkiáltó: Jaj, be piszkos ruha az Élet! (Ady Endre)

• Felszólító: Talpra magyar! (Petőfi Sándor)

• Óhajtó: Csak lenne már vége!