A nyelvújítás a nyelv életébe való mesterséges beavatkozás. Magyarországon a 18. század végén kezdődött egy nyelvújító mozgalom és kb. 1820-ig tartott.
Okai:
-
a magyar nyelv szegényes, a szakterminusokat német vagy latin szavakkal lehet csak mondani (jog, államigazgatás, tudomány és egyház nyelve a latin)
-
nincs egységes helyesírási rendszer
-
nincs egységes magyar köznyelv, hanem nyelvjárások sokasága
-
a mozgalom a függetlenedési harcba is illeszkedik: a nyelvi függetlenség az első lépés a nemzeti függetlenedés felé
Országos méretű mozgalom indul a 18. század második felétől, az írók, költők, tudósok közül sokan a nyelvújítás mellé állnak, vezetője Kazinczy.
Cél: az idegen szavakat magyarral helyettesíteni.
A nyelvújítási korszak főbb dokumentumai
-
Kazinczy: Tövisek és virágok: tövisek az orthologusok (akik a nyelvújítás ellen vannak) és virágok a neologusok (akik a nyelvújítást szorgalmazzák)
-
Mondolat: az orthologusok gúnyirata a neologusok ellen
-
Kölcsey-Szemere: Felelet a Mondolatra: gúnyos válasz az orthologusoknak
-
Kazinczy: Orthologus és neologus nálunk és más nemzeteknél: lezárja a nyelvújítási vitát: elérte az eredményeit, most már legyen vége az ellenségeskedésnek
Kazinczy elve a nyelvújítással kapcsolatban: nem a szóalkotás szabályossága, hanem az esztétikum dönti el, hogy egy új szót elfogad-e, vagy sem (ma nem így gondolják a nyelvészek).
Eredménye
Megmaradt szavak és keletkezésük:
|
Nyelvjárási szavak beépítése a köznyelvbe: |
burgonya, barangol, betyár, inda, kamat, kandalló, modor, szikár, rimánkodik, kelengye |
|
Régi, elavult szavak felelevenítése: |
aggastyán, alak, év, fegyelem, rege, szobor, verseny, Árpád, Ákos, Zoltán |
|
Szóképzés: |
fagyaszt, illeszt, hízeleg, irodalom, gerjedelem, bizonyíték, érzék, építészet, szobrászat, okvetlen, vízhatlan |
|
Szóelvonás: |
kapál ► kapa, árnyék ► árny, érdekel ► érdek, gyárt ► gyár, cégér ► cég |
|
Szóösszetétel: |
folyóirat, napfogyatkozás, vérszegény, búskomor, földrengés, nagylelkű, sajtószabadság, balhiedelem, borittas, iskolaköteles |
|
Szóösszevonás: |
könnyű elméjű = könnyelmű, cső + orr = csőr, levegő + ég = lég |
Nem maradtak meg:
-
testmagértékség (kémia)
-
tudákosság (matematika)
-
ízlelőtudomány (esztétika)
-
mindenményedelem (universitas)
-
bajlélek (szerencsétlen teremtés)
-
hirdész (pap)
-
pincekirályné (prostituált)
A nyelvújítás mérlege: a nyelvújítás sikeres volt, bár sok szabálytalan szóalkotási móddal is találkozunk. (Sőt, a szabálytalan szóalkotású módok közül, mint a szóelvonás vagy a szóösszevonás, sok alkotás megmaradt, és teljesen természetes módon használjuk.)
Ma több, mint 10 000 szavunk a nyelvújítás korából származik. A célját elérte: kialakult pl. a jog és főképp a tudomány magyar nyelve.