A retorika: a beszéd művészete (Arisztotelész). Feladata, hogy meggyőzésre alkalmas legyen, így minden elemző-meggyőző szövegtípus alapja. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét. A nyilvános beszéd célja: elgondolkodtatja, egy állítás igazságáról meg akarja győzni a hallgatót.
A nyilvános beszéd szövegfajtái
-
politikai beszéd
-
törvényszéki beszéd (pl. vádbeszéd, védőbeszéd)
-
alkalmi beszéd (pl. ünnepi beszéd, köszöntő)
-
prédikáció
Szerkesztésének szabályait már az ókori retorikák összefoglalták. Manapság is keletkeznek útmutatók, de sok ponton illeszkednek az ókori előírásokhoz. Ezek alapján:
A bevezetés
-
célja az érdeklődés felkeltése, a figyelemfelkeltés
-
a jóindulat megnyerése
-
itt kell szerepelnie a témamegjelölésnek
-
itt fogalmazzuk meg a tételmondatot is: vagyis azt, hogy mit akarunk cáfolni vagy bizonyítani
-
a kifejtés fölvázolása
-
-
gyakori, hogy egy meggyőző, érdekes történettel kezdjük, hiszen ez rögtön figyelemfelkeltő
A tárgyalás
-
a tárgyalásban történik a téma igazi részletezése
-
ebben a részben bizonyítjuk állításainkat
-
része lehet az elbeszélés
-
ezeket különböző érvekkel lehet bizonyítani (pl. számok, statisztikák, híres emberekre vagy tudósokra való hivatkozás, logikai levezetés, stb.)
-
ugyanebben a részben ellenérveket is felhozhatunk, vagyis megcáfoljuk azokat az állításokat, amelyek a mi véleményünkkel ellenkeznek
-
hasznos, hogyha érdekes történetekkel, szólásokkal, közmondásokkal, szállóigékkel is alátámasztjuk a mondanivalónkat
A befejezés
-
a befejezés fő célja az összefoglalás: még egyszer összegezzük eddigi mondanivalónkat, röviden megismételjük a legfőbb érveket
-
érdemes a tételmondatot is megismételni
-
a befejezés fontos része lehet az érzelmi meggyőzés, a hatáskeltés
-
előre mutatás
-
hallgatóságtól elköszönés
A szónoki tulajdonságok
-
hitelesség
-
előadókészség
-
kapcsolattartás a közönséggel
-
(nem felolvasás!)
-
jó megjelenés (nem túl- és nem alulöltözöttség)
-
artikuláció
-
testtartás, gesztusok kontrollja
Stílus: általában választékosabb köznyelvi stílus illik ezekhez a szövegtípusokhoz. A stílust meghatározza, hogy ki az olvasó, vagy a közönség.
Beszédhelyzet: igen fontos összetevője a nyilvános beszédnek. Jelzésértékű a színhely-választás (Kossuth tér vagy előadóterem), a szónok elhelyezkedése (közönségnél magasabban vagy egy szinten), az időpont kiválasztása (szimbolikus lehet a dátum).