A nyelv két megjelenési módja az írás és a beszéd.
|
Beszéd |
Írás |
|
hangzó forma |
látható, vizuálisan felfogható |
|
időben korábbi (homo sapiens biztos tudott beszélni) |
időben későbbi (kb. 5000 évvel ezelőtt) |
|
általában gyorsabb |
általában lassúbb |
|
spontán, kevésbé alkalmas előzetes tervezésre, lazább szerkesztésű |
lehetőség a megtervezésre, gondosabb, tömörebb szerkesztés |
|
zenei eszközök érvényesülése (hangsúlyozás, hangszín, ritmika) |
– |
|
sokkal inkább kötődik a helyhez és időhöz |
nem számítható ki pontosan a befogadás helye és ideje |
|
a felek nagyrészt látják egymást (nem nyelvi kommunikáció nagyobb szerepe: gesztusok, mimika) |
a felek nagyrészt nem látják egymást |
|
a jeladás és vétel között minimális időkülönbség: azonnali reagálás |
a jeladás és vétel között nagyobb időkülönbség (kivéve pl. msn és chat, ahol szinte azonnal válaszolhatunk) |
|
informálisabb, nem figyelünk annyira a szabályokra |
formálisabb, jobban betartjuk a nyelvi szabályokat |
|
– |
speciális, beszédben általában nehezen visszaadható elemei vannak (képletek, táblázatok) |
|
a rövidebb szavakat, kifejezéseket részesíti előnyben |
hosszabb szavak használata jellemzőbb |
|
kevésbé változatos szókincs, egyszerűbb nyelvtani szerkezetek |
szókincs nagyobb változatossága, bonyolultabb nyelvi szerkezetek |
|
elvont kifejezések ritkább használata |
elvont kifejezések gyakoribb használata |
|
kevesebb szakkifejezés, gyakoribb szleng-használat |
több szakkifejezés, szleng kevés |
|
személyesebb szóhasználat |
kevésbé személyes szóhasználat |
Vannak olyan új szövegtípusok, amelyek az írásbeliség és élőszó határán helyezkednek el. A legjobb példa erre az msn és a chat.