Tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra

A tömegkommunikáció esetén is az ismert kommunikációs ábrából indulunk ki:

A kommunkációs tényezők ábráját azonban ebben az esetben így értelmezzük:

• Vevő: nagyszámú, legalább egy városnyi ember (több száz, több ezer, stb.)

• Csatorna (medium): rádió, televízió, internet, újságok-folyóiratok.

Jellemzői:

• professzionális szakemberek irányítják

• szer­ve­zett, intézményesült (jogszabályok vonatkoznak rá)

• tömeges formában zajlik, a nagy­kö­zönségnek szól, nyilvános

• egyirányú, azaz nem nyújt lehetőséget a közvetlen visszajelzésre

Sajtóműfajok: témájuk szerint lehetnek: politikai-közéleti (kül- és belpolitika), gazdasági, kulturális, tudományos, sport, szabadidő, stb.

• felosztásuk:

Néhány műfaj részletes bemutatása:

Tájékoztató (információs) sajtóműfajok:

• hír: alapműfaj, friss, közérdekű, fontos, leírja, hogy kivel/mivel, hol, mikor, miért, hogyan, mi történt

• cikk: gyakran egy hír az alapja, de sokkal részletesebb, kifejtettebb, nagyobb terjedelmű, több szempontra kiterjedő. A vezércikk a nap legfontosabb közlendője, a címoldalon szerepel

• közlemény: közérdekű információ, a sajtó szó szerint adja közre

• tudósítás: hír rokona, azonban itt a szerzője átélte a leírt eseményt, jelen volt akkor

• riport: párbeszédes, az eseményről a résztvevőktől szerezhetünk tudomást.

• interjú: párbeszédes, az újságíró kérdéseket tesz fel: kiemelt jelenősége van a kérdezett személynek

Véleményközlő (publicisztikai) sajtóműfajok:

• kommentár: hírmagyarázat, a hír megértését segítő háttérmagyarázat

• jegyzet: hétköznapi esemény 1-1 szálát ragadja meg, rövid, érzelmekre hat, elgondolkodtat

• olvasói levél: olvasók véleményét, hozzászólásait, tanácskérő/adó írásait tartalmazza

• kritika: vmilyen műalkotás értékelése, terjedhet az egyszerűtől az alátámasztott, részletesig

• ismertetés: egy mű, szerző ajánlása

A tömegkommunikáció nyelvi hatásai

1. Fontos szerepet játszik a nyelvi norma kialakításában, elterjesztésében, de megszünteti a nyelvi eltéréseket (pl. dialektusokat is).

Kétféle médianorma van:

• közszolgálati: törekszik a helyes nyelvhasználatra, köznyelvi formát használ, tömör, világos fogalmazás

• kereskedelmi: lazaság, oldottság, szleng, szójátékok, néha otrombaság is (gyakran tartalom nélküli “locsogás”)

2. A média elsősorban szóbeliségben érint minket, ezért színesebb eszközökkel él (nyelv zenei eszközei, hangsúly, magasság – különösen a rádióban): mintaként szolgál a tempó, a hanghordozás, hangsúlyozás szempontjából. Sajnos, nagyon gyakori a hangsúlyozási hiba, ez negatív mintaként szolgál:

Ami a lég’szennyezettséget illeti…

(halottak napján): Ma mindenki elhunyt (szünet) szeretteire emlékezik.

3. Beszédtempó

alapelv, hogy minél több információt kell közölni minél rövidebb idő alatt (hírek, reklámok), emiatt a beszéd gyorsul – nem csak a csatornákon, hanem a befogadók is átveszik a gyors tempót, a rövidítéseket, a hadarást

4. A szleng, a heherészés, idétlenkedés szalonképessé válik (kereskedelmi média)

5. Divatszók, szakkifejezések (negatív és pozitív hatás egyben):

• új magyar kifejezések, a közönség is átveszi (pl. végtörlesztés, tranzitzóna, menekültkvóta)

• idegenszerűségek terjedése: celeb, szponzor, euroszkeptikus, monetáris politika, büdzsé, koncesszió, demonstráló, debütál, trendi, cunami

6. Nyelvhelyességi, logikai hibák is előfordulnak, különösen a kereskedelmi csatornákon – ez a nyelvi igénytelenség nem tesz jót a nyelvhasználatnak:

• plussz (plussz-tabletta), Újra megérkezett az új Tomi Sztár (logikátlanság), szerencséje van a franciáknak (egyeztetés), Ilyen elzárt település Ároktő is, akinek polgármesterét kérdezem”, „Vizuálisan is láttam a szememmel”.

Összességében azt mondhatjuk, a tömegkommunikáció pozitívan és negatívan is befolyásolhatja a nyelvhasználatot. A tömegkommunikáció révén ismerjük meg az új szakkifejezéseket, sokat jelentett az egységes magyar nyelvhasználat, a nyelvi norma kialakulásában.

Viszont presztízshelyzete miatt élen jár(hat) a hibás nyelvi jelenségek terjesztésében is, így káros hatásairól is be tudunk számolni.