Az SNI tanulók oktatásának jogi feltételei, szabályozása

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a köznevelés kiemelt feladatának tekinti a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítését.

A törvényi szabályozás a pozitív diszkrimináció alapján kezeli a sajátos nevelési igényű tanulókat.

Az SNI tanulókat, gyermekeket ellátó intézmények:„... az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (külön vagy közös, vagy részben közös nevelésben és oktatásban) történhet”.

A jogi szabályozás azt is előírja, hogy kik azok a szakemberek akik elláthatják a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését. Amennyiben az óvoda, iskola nem rendelkezik speciális szakképzettséggel rendelkező pedagógussal, ezen gyermek oktatása-nevelése utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése a kormányhivatal feladata.

A főszabálytól eltérő rendelkezések vonatkoznak az SNI tanulók tankötelezettségére is. „A tankötelezettség a tanuló 16. életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényűtanulók tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanulási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.”

A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amikor hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét.

Hazánkban a sajátos nevelési igényű tanulóknak a törvény többletjogokat biztosít:

  • Az igazgató egyes tantárgyakból, tantárgyrészek minősítése alól mentesítheti a tanulót.
  • Lehetőség van az egyéni tovább haladásra az 1-4. évfolyamokon.
  • Érettségi vizsgán más tantárgyat választhat.
  • Egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időt is meghatározhat az iskola a helyi tantervében.
  • Az osztályok, csoportok átlaglétszámának számításánál a sajátos nevelési igényű gyermeket/tanulót – a fogyatékosság típusától függően – kettő vagy három főként kell figyelembe venni, azaz a nekik szervezett, elkülönített osztályok maximális létszáma 7–15 fő között lehet, integrált oktatás esetén pedig e szorzó alkalmazásának kötelezettsége biztosítja az alacsonyabb osztálylétszámot.
  • A rehabilitációs célú órakeret – a fogyatékosság típusától függően – a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15–50%-a, míg a fejlesztő foglalkozások időkerete a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15%-a. Az időkeretet az egyes évfolyamok, osztályok tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosíthatják.
  • A sajátos nevelési igényű  tanulót a vizsgán hosszabb felkészülési idő illeti meg, lehetővé kell tenni számára az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) használatát, szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, illetve a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő kiváltását.
  • A sajátos nevelési igényű tanuló számára engedélyezhető a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást biztosító egyéni tanrend.
  • Biztosított számukra az ingyenes tankönyvellátás, a kedvezményes étkezés, az útiköltség térítés, az emelt összegű családi pótlék.
  • A szülőknek lehetősége van a hosszabbított GYES igénybevételére.

A köznevelési törvény a különleges bánásmódra jogosultak körébe bevonja azokat a gyermekeket/tanulókat is, akik beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel ( BTM) küzdenek – ők fejlesztő foglalkozásra jogosultak. A fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

Az emberi erőforrások (EMMI) miniszterének rendelete szabályozza a sajátos nevelési igényű tanulók óvodai nevelését, iskolai oktatását. Előírja, hogy a helyi pedagógiai programot úgy kell kialakítani, hogy a gyermekek között fennálló különbségeket az óvodák és iskolák vegyék figyelembe.

Magyarországon a fogyatékosság tényét a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői Rehabilitációs Bizottság állapíthatja meg. A vizsgálat alapján véleményt készít, javaslatot tesz a gyermek ellátásának módjára, formájára, helyére. Megállapításai kötelező érvényűek az intézmény számára.

Speciális támogató intézkedések

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézménnyel szembeni elvárás a tanuló beilleszkedésének, a többi tanulóval való együtt haladásának megvalósítása.

A jogszabályok biztosítják szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítését, ennek alapján egyéni haladási ütem lehetőségét.

Az integrált nevelésben/oktatásban részt vállaló köznevelési intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI-k) szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógusi és utazó konduktori hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét.

Szerző
Fidrich Imréné

Tartalom jelentése

Ha bármi problémát észlelsz a(z) "Az SNI tanulók oktatásának jogi feltételei, szabályozása" című tartalommal kapcsolatban, kérlek az alábbi hivatkozásra kattintva jelezd felénk! Köszönjük!